Hova meneküljünk nyolcvanévesen? Már csak a halálra várunk

A Kovaljov testvérek háza egymás közelében volt. Azonban a háború kitörése után a település, amely a dél-ukrajnai Herszontól mintegy 35 kilométerre található, a két front közé ékelődött, és úgy is maradt. Sztyepán 80, míg öccse, Volodimir 77 éves. Feleségükkel kevéske nyugdíjukból próbálnak kijönni. Házuk romjai között élnek, ahol nincs víz és áram. Élelmet segélyszervezetektől vagy rokonoktól kapnak.

Sztyepán és felesége, Tetyána egy pincében laknak egykori házuk mellett, amelyet hasonlóan falujuk, Poszad-Pokrovszke szinte valamennyi házához, a földdel tett egyenlővé az orosz ágyútűz.

Nyolcvanévesek vagyunk, itt éltünk és itt dolgoztunk a kertünkben, hova meneküljünk már ennyi idősen? Már csak a halálra várunk, mi mást is tehetnénk?

– mondta szomorúan Sztyepán a Reuters riporterének.

Volodimir és Tetyána házuk egyetlen épen maradt, még tetővel fedett szobájában húzzák meg magukat.

2022. február 25-én, tehát egy nappal az invázió kezdete után az oroszok már a falu határában voltak, ott állították meg őket az ukránok, majd ősszel visszaszorították őket, aztán a frontvonalak beragadtak. Volodimir végig a házukban maradt, felesége néhány hétre rokonoknál keresett menedéket velük élő, mozgáskorlátozott unokájukkal, majd visszatértek. Egy októberi napon aztán találatot kapott az épület teteje, és beszakadt. Akkor indult meg az ukrán ellentámadás, amely végül egészen a Dnyeper folyóig tolta vissza az orosz erőket. Ugyan ukrán ellenőrzés alá került a falu, de az oroszok sincsenek túlságosan messze tőle. Így a település gyakorlatilag senki földjévé vált a szembenállók között, lövészárkokkal, eldobált lőszeres ládákkal, kilőtt orosz tankokkal, becsapódott, földből kiálló, de fel nem robbant rakétatorzókkal és aláaknázott mezőkkel.

A közelben állt testvérének, Sztyepánnak a háza. Ők a háború kitörése után elmentek, és csak ritkán jöttek vissza, hogy megnézzék, mi lett az ingatlanukkal. Az ukrán ellentámadás után tértek csak vissza végleg, és a lerombolt házuk melletti domboldalba épített zöldségtároló veremben, pincében húzzák most meg magukat. Napközben fát aprítanak, hogy fűteni tudják egyetlen vaskályhájukat, és gyertyával világítanak. Mire visszatértek, lábasjószáguk, négy tehén, egy tucat csirke és a disznók eltűntek. A háború előtt nagy területen termeltek zöldséget és árpát. A zöldségtárolót még korábban elhunyt fiuk építette. Volodimir gyakran elteker a falu boltjába, hátha érkezett élelmiszer, vagy osztanak élelmiszercsomagokat, de a falu határán túl már nemigen merészkedik.