Megszűnik a zöldek dominanciája, hó és jég fedi a táj egy részét

Haarberg Orsolya Norvégiában élő természetfotóst a kezdetektől a természet, ezen belül is az érintetlen természeti táj látványa inspirálta a fotózásra. Leggyakrabban a táj szokatlan részletei ragadják meg figyelmét, de viszonylag széles spektrumban dolgozik az apróbb részletektől a széles panorámafelvételekig. Állatok többnyire a táj részeiként jelennek meg a képein – közel hozzák, élettel töltik meg a tájat, megismételhetetlenné teszik a látványt.

Orsolya közel húsz éve él Norvégiában, ahol az évnek legalább a felében télies az időjárás – északon és a hegyvidéki területeken a nyár derekán is előfordulhat egy-egy hóvihar. Norvégia legmagasabb hegyvidékén talált rá az otthonára, ott is az erdőhatár közelében, ahol novembertől májusig nagy valószínűséggel hó borítja a tájat.

Azért szeretem a telet, mert ilyenkor a természet puritán, letisztult. Megszűnik a zöldek dominanciája, hó és jég fedi a táj egy részét. Még az állatok egy része is leveti színes bundáját/tollazatát, és fehér kabátot ölt. Leginkább formákat és mintákat keresek a tájban, nagy hangsúlyt fektetek a vonalvezetésre és a kompozícióra – mindez télen sokkal egyszerűbb, mint a nyári színkavalkádban

– mondja Orsolya.

Egy ideje kerüli a turisztikai célpontokat – fontosabb lett az egyedi képi látásmód megnyilvánulása, mint a képen szereplő táj rendkívülisége. Korábban Észak-Európa legszebb tájain dolgozott, Izlandon, Lappföldön és a norvég partvidéken. „Azóta ezek a régiók felkapott turistalátványosságokká váltak, amiben valószínűleg én is ludas vagyok, mert – a volt férjemmel, Erlend Haarberggel közösen – világszerte megjelent egy-egy terjedelmesebb cikkünk ezekről a vidékekről a National Geographic magazin oldalain” – mesélte.

Orsolya igyekszik környezettudatosan élni, amihez hozzátartozik, hogy egyre inkább a lakóhelyéhez közel választ fotós témákat. Ez annál is inkább fontos, mert a tájfotózás időigényes tevékenység. Újszerű, eredeti képek készítéséhez meg kell ismerni a tájat, eggyé kell válni vele.

Ez a megfelelő perspektíva, a jó kompozíció, illetve a színek és a fény tudatos használata nélkül a legjobb kamerával sem lehetséges. Ebből a szempontból ugyanaz igaz a tájfotózásra, mint az állatfotóra vagy emberábrázolásra – mindössze a külső szemlélő számára tűnhet egyszerűbb feladatnak.