Budapest panorámaképen

A középkorban a tér, a távolság átlátásának helyszínei kizárólag a templomtornyok voltak. Sokkal később, 1783-ban bocsátották fel az első hőlégballont. A fotográfia felfedezésével egy időben az emberek elkezdtek hegyet mászni. Felfedezték a horizontot, a csúcsokon megélték a végtelenség élményét. A panoráma-látószög szinte kézzelfoghatóvá tette a város méretét és sűrűségét.

Ez a látvány élményszerű térérzetet ad. A város távoli és később egyre közelebbi szemlélése ezzel a fotográfiai eszközzel ugyanakkor biztosította számomra a káosz teljes megszelídítését. A nagy látószögű panorámaobjektív rendkívül élesen és geometriai torzításoktól mentesen rajzoló objektív, ami 65mm x 24 mm széles fénykapun keresztül engedi be a fényt a fekete-fehér negatívra.

A panoráma-fényképezőgép ebben a 65 mm széles sávban rögzítette a város életét, épületeit, hétköznapjait 2017–2023 között. A város méretei, kiterjedése, terpeszkedő hatalmassága, a horizont teljes elfoglalására törekvő lakónegyedek, tornyok, kupolák, stadionok látványának sajátos vizuális megfogalmazása érdekelt. A 65 mm | Budapest panoráma fotóesszé | 2016 – 2024 című könyv és kiállítás egy sajátos képet szeretne adni a város kiterjedéséről, sokféleségéről, növekedéséről. A folyamatosan bővülő, terjeszkedő város, az egyre nagyobb agglomeráció szinte a horizontig kiterjeszti a testét, határtalanságát fitogtatva a természet felé.

Az ember alkotta mesterséges világ és a természet találkozásában létrejövő feszültség kapcsán készült panoráma-fotóesszé a nagyváros drámaian változó és fejlődő sajátosságait ábrázolja. A természetbe beavatkozó ember esetlen pusztítása, vagy ennek ellenpólusaként az épített környezet erős jelenléte, megváltoztathatatlan beavatkozása állt érdeklődésem középpontjában. A fotóesszé másik aspektusa korunk társadalmi struktúrájára, a közösségi terek használatára, a nagyvárosi közlekedési kultúrára, a parkolási szokások feltérképezésére irányul, illetve mindezeknek a hatásaira korunk társadalmának tekintetében.

– írja Molnár Zoltán munkájáról. 

A kiadvány megjelenése, a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával valósult meg.