Gabriele Cecconi fotósorozatában az elképzelt Tiàwùk bolygó a hozzánk legközelebbi univerzumban helyezkedik el. A Földhöz képest nagyon kicsi, és igen szélsőségesek a környezeti feltételei, ezt leszámítva azonban tökéletesen alkalmas a növekedésre és az emberi élethez való alkalmazkodásra. 500 év csillagászati megfigyelés után ez az első, hogy emberi életet találtak egy másik bolygón. A fotósorozat ennek a felfedezésnek a vizuális dokumentációja.
A Tiàwùk bolygót 4 millióan lakják, földterületének pedig mindössze 2 százaléka művelhető. Az állandó lakosok száma csupán 1 millió fő, a többiek pedig mind közeli bolygókról érkező, ezen a bolygón dolgozó idegenek.
Az információink még mindig hiányosak, azonban úgy tudjuk, hogy a bolygót nemrég gyarmatosították, és hosszú évek után egy titkos energiaforrást fedeztek fel, aminek köszönhetően kis idő alatt az univerzum leggazdagabbjává vált. A népesség azon része, amely nemrég ismerte meg a gazdasági jólétet, pszichés zavarban szenved, amelynek tünetei az őket körülvevő világ anyagias és disztópikus látásmódjában lelhetőek fel.
A huszadik század néhány földhözragadt pszichológusának és pszichiáterének az elképzelése szerint az általunk teremtett és megélt külső világ a belső világunk tükörképe, és a szenvedés forrása nem más, mint a belső tudatosság hiánya és a ragaszkodás, ami miatt az emberi elme anyagi világba vetül.
Számos oknak köszönhetően Tiàwùk megmutatja nekünk, hogy a kapitalizmus és a materializmus torzíthatja az életről és a minket körülvevő valóságról alkotott képünket. Azt hittük, hogy csak a mi bolygónknak vannak ilyen problémái, de Tiàwùk felfedezése és feltárása a probléma általánosságának érzetét keltette bennünk. Nem vagyunk egyedül.
Gabriele Cecconi olasz dokumentarista fotós, aki kulturális, politikai és környezetvédelmi témákban alkot. Jogi diplomája megszerzése után a fotózás iránt kezdett érdeklődni, majd 2015-ben a Camera Torino és a Leica kiválasztotta egy mesterkurzusra Alex Webb Magnum fotóshoz. Azóta számos riportfotót készített, egészen 2018-ig, amikor is hosszú távú projekteken kezdett dolgozni.
A dél-bangladesi rohingya migráció környezeti hatásairól szóló projektje számos nemzetközi díjat kapott, többek között az Yves Rocher Photography Award at Visa pour l’Image, a POY, az Andrei Stenin Grand Prix, a PX3 Photographer of the Year és a LUMIX Sustainability Award díját.
Munkáit nemzetközileg kiállították múzeumokban, fesztiválokon és galériákban, többek között a Hermitage Állami Múzeumban, az ENSZ székházában, a Photo Vogue Fesztiválon, a Fotofestiwal Lódzban, valamint olasz és nemzetközi újságok és magazinok is publikálták, köztük a National Geographic, a The Guardian, a GEO, a GUP, a Fisheye Magazine, az Internazionale, a L’Espresso, a Newsweek és a Courrier International.
Ugyanakkor kutatásokat folytat a kultúra, a hatalom és a reprezentáció kapcsolatáról, valamint a képzőművészet spirituális és pedagógiai vonatkozásairól.
Gabriele képeit itthon is láthatják az érdeklődők a csákvári FotoKozma Fesztiválon, az Esterházy-kastély parkjában található, ingyenesen látogatható kültéri kiállításon, további tizenöt alkotás mellett.
Sheik Al Saleem Kulturális Központ, Kuvait City, Kuvaiti Emirátus – Egy nő űrhajó-szimulátort vezet a Sheik Al Saleem Kulturális Központban. A kormány nemrégiben egy oktatási és szórakoztató-központot épített a családok számára, amiben különböző tematikus területek találhatók. Kuvait a térségben a legmagasabb írástudással rendelkező állam, valamint az egész Perzsa-öböl kulturális fővárosa is egyben (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Kilátás Kuvait városára az Al Hamra torony tetejéről. A felhőkarcoló a legmagasabb építmény egész Kuvaitban 412,60 méterrel. Az 1613-ban alapított Kuvait City az ország fővárosa, mintegy 2,5 millió lakossal. Ez az ország az egyetlen az öböl menti emirátusok közül, ahol féldemokratikus kormányzati rendszer, alkotmányos monarchia működik, a parlament jelenlétével (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Filippínó emberek láthatók egy művészi fényinstalláció közepén, Kuvait város egyik parkjában. Férfiak és nők Dél- és Délkelet-Ázsiából, Egyiptomból, a Közel-Keletről és egyre inkább Afrikából vándorolnak Kuvaitba dolgozni, legtöbbjük a háztartási szolgáltató, az építőipari és a higiéniai szektorban. Az országban a nem kuvaitiak képviselik a munkaerő 60%-át (Fotó:
Gabriele Cecconi)
A hívek egy mecsetben imádkoznak, amely az Al Shaheed parkban található, amely az állam legnagyobb zöldövezete, Kuvait város szívében. Kuvait egy olyan állam, ahol a lakosság 75%-a muszlim. A mintegy 1,3 millió kuvaiti állampolgár 99,98%-a az iszlámhoz tartozik (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Egy városi bevásárlóközpont zárt parkolójában néhány luxusautó parkol. 2018-ban a teljes import 16,4 százalékával, 3,6 milliárd dolláros üzleti forgalom mellett a gépjárművek voltak a legtöbbet importált termékek (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Egy gepárd sétál egy magánházban. Mohammed (kitalált név) mindig is egzotikus állatokról álmodott. Miután 3 évig nevelt egy oroszlánt, most két gepárdról gondoskodik, amelyek szabadon kószálnak a háza nappalijában. Annak ellenére, hogy ma már illegális a vadon élő állatok birtoklása, még mindig sok kuvaiti állampolgár akarja őket hivalkodásból és státuszszimbólumként tartani (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Kuvait City, Belváros, Kuvaiti Emírségek, 2019. 02. 27. – Kilátás a város felhőkarcolóira a belvárosi parkolóból (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Kuvait város néhány épülete előtt egy motorcsónak parkol. A GDP tekintetében Kuvait a világ nyolc leggazdagabb országa annak ellenére, hogy a kuvaiti állampolgárok 74 százaléka a közszférában dolgozik (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Két nő ül az Avenue bevásárlóközpontban lévő babaékszerüzletben (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Gyerekek egy csokoládégyárban a Kidzania Vidámparkban. A képen a gyerekek egy csokoládéterméket figyelnek meg az előállítási folyamat végén. A Kidzania egy vidámpark, ahol a gyerekek a munkahelyi életet szimulálják. A bejáratánál bankszámlát nyitnak a park hamis bankjában, és egy hitelkártyát és készpénzt is kapnak, amit a parkban dolgozva a keresetükkel feltölthetnek, illetve el is költhetnek. A multinacionális cégek a világ minden tájáról jelen vannak látnivalókkal, és mintahelyekkel csábítják a helyieket (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Kuvait vízfogyasztása a legmagasabbak közé tartozik a világon, az egy főre jutó átlagos napi 447 liter értékkel. Állandó folyók vagy tavak nélkül a talajvíz Kuvait egyetlen természetes vízkészlete. A World Resources Institute által 2015 augusztusában közzétett jelentés szerint Kuvait a kilenc kiemelt ország közé tartozik, amely 2040-ig „rendkívül magas vízkockázattal” szembesül. A sótalanító üzemek jelentik az ivóvíz- és háztartási célú édesvíz elsődleges forrását Kuvaitban, biztosítva a háztartási és ipari szükségletek 92 százalékát és a teljes vízellátás 60 százalékát (Fotó:
Gabriele Cecconi)
A kuvaiti sivatagról készült fotó a 70-es út mentén készült, amely Kuvait városát az ország legtávolabbi területével köti össze, nyugatra, Irak és Szaúd-Arábia határán (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Egy csapat teve várja a verseny kezdetét. A zsokék kis robotok, amelyeket a tevék tulajdonosai irányíthatnak, hogy távirányítón keresztül korbácsolják őket (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Hagyományos beduin sátor Kuvait déli részén, közel a szaúd-arábiai határhoz. Kuvait neve csak 1716-ban született. A 17. században a banu khaled törzs, amely már letelepedett a környéken, befogadta a közép-arábiai törzseket, amelyeket a szárazság és az állatállomány elvesztése űzött el addigi élőhelyükről. Azóta a terület a gyöngykereskedelem révén kezdett virágozni (Fotó:
Gabriele Cecconi)
A nemzeti függetlenség napján, amely február 25-re esik, a világ egyik legnagyobb sárkányrendezvényét ünneplik a sivatagban. 1961-ben Kuvait az öböl brit irányítás alatt álló sejkségei közül elsőként érte el függetlenségét, és az egyetlen, amely maga kezdeményezte ezt. 1962-ben fogadták el a nemzeti alkotmányt, majd egy évvel később felavatták a megválasztott Nemzetgyűlést (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Egy lovat látunk egy istállóban, a háttérben az olasz Colosseum kis reprodukciójával. Kuvait az arab lovak értékesítésének és exportjának egyik legfontosabb üzleti központja volt, szemben a többi ország tenyésztőivel. Az arab lovak gyorsaságuknak és állóképességüknek köszönhetően a világ egyik legjobb fajtái, és még ma is annak tekinthetők, annak ellenére, hogy a lókereskedelem exportja az élet fejlődésével, a körülmények megváltozásával és az autók bevezetésével jelentősen csökkent. Ennek ellenére számos olyan gazdag ember létezik az országban, aki megőrizte az arabló-tenyésztés és -kereskedelem iránti szenvedélyét (Fotó:
Gabriele Cecconi)
A műanyag zacskók beszorulnak egy kerítésbe a sivatagban. A kuvaiti sivatag igen kedvelt azok körében, akik szeretnek hétvégén kempingezni. Sajnos a környezettel való törődésük viszont igen csekély, és a szél addig viszi a szemetet a sivatagban, amíg beakad az első akadályba (Fotó:
Gabriele Cecconi)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon