Sólyom újra Péterfalvit jelöli

Kedden ismertette Sólyom László köztársasági elnök a pártokkal, hogy kik az ombudsmanjelöltjei. Az államfő Péterfalvi Attila jelenlegi adatvédelmi ombudsman mandátumát hosszabbítaná meg, a jövő nemzedékek ombudsmanjának pedig Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelöli.

Sólyom László az után döntött az egy időben történő jelölés mellett, hogy az Országgyűlés november 26-án megszavazta a jövő nemzedékek ombudsmanjáról szóló törvénymódosítást. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos mandátuma december 13-án jár le.

Ha a képviselőcsoportok elfogadják a köztársasági elnök által javasolt személyeket, a parlament december 17-én megválaszthatja az országgyűlési biztosokat. Az ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, hatéves időtartamra.

Péterfalvi Attila elődje, Majtényi László tanácsadójából lett adatvédelmi ombudsman 2001-ben. Bár nem ő rá esett a választás, miután kétszer nem sikerült megállapodnia a pártoknak az adatvédelmi ombudsman személyében, konszenzussal Péterfalvit fogadták el. A 2002-es választási kampányban aztán bőven akadt dolga a fiatal ügyvéd-docensnek. Az MSZP-ről ugyanis kiderült, választók millióinak kezelte jogosulatlanul az adatait, amikor kampányleveleket küldött nekik. Végül a szocialisták látványosan megsemmisítették adataikat - noha a választók személyes adatairól azóta is kiderül választások idején, hogy visszaélnek velük a pártok. Sőt, legújabban a Fidesszel kapcsolatban puhított állásfoglalásán, amikor kijelentette, szimpatizánsokról mégis lehet adatbázisa a pártoknak.

Alig ért véget a választás, Péterfalvi újabb kényes feladat elé nézett: az ombudsman a hatályos törvények alapján aggályosnak tartotta ugyanis, hogy egy parlamenti bizottság a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltja után kutakodjon, illetve adataikat kezelje. Péterfalvi szerint ugyanis közérdekű adat, hogy például Medgyessy Péter D-209-es fedőnéven ügynökösködött annak idején, csakhogy a törvényi szabályozás nem ad lehetőséget ezen adatok nyilvánosság előtti feltárására. Ombudsmansága alatt a téma gyakran előkerült, és Péterfalvi minduntalan hasonlóan foglalt állást, sok kritikát kiváltva ezzel.

Igaz azonban, hogy a parlamenti pártoknak azóta sem sikerült megegyezniük a magyar ügynökmúlt feltárásának kérdésében, így a törvények újraszabályozása is elmaradt. Az ügynökügybe egyszer Péterfalvinak még az iratmegsemmisítője is beletört, amikor egy 1300 oldalas "maszek" listát próbált eltörölni a föld színéről.

Péterfalvi hat éve alatt olyanok adatait is megóvta, vagy jelezte, hogy meg kellett volna óvni, mint a brókerbotrány Kulcsár Attiláét, a nácivadász Wiesenthal-központ célpontjait. - mondván adatai védelme mindenkit megillet. Állást foglalt továbbá a mobilszolgáltatók személyiigazolvány-másoló gyakorlata, a Szcientológia egyház és a Nemzetbiztonsági Hivatal hazugságvizsgálója ellen, vagy éppen a betegek adatkezelésének ügyében.

Donquijotei küzdelemben szállt szembe a kormányzati tanácsadók, szerződések, titkosított tenderek, KEHI-jelentések nyilvánosságra hozatalának ügyében. Az esetek többségében ugyanis a közpénzfelhasználás átláthatóságát védve, az üzleti titok ellenében, a nyilvánosságra hozatal mellett foglalt állást. Ezt azonban a kormányzat sosem, vagy időhúzással teljesítette csak. Volt, hogy saját állásfoglalásába verte a fejét: miután a külügyminisztériumot rendre intette amiért 15 napon belül nem válaszolt állampolgári kérdésre, az Index letesztelte az ombudsmani hivatalt, ám választ nem kapott határidőre.

Hat éve alatt akasztották a hóhért is, egyszer ugyanis személyes adatait tették a netre, másszor pedig - világ csúfsága! - ő kapta a Nagy Testvér-díjat, amiért pozitívan foglalt állást a próbafülkékben elhelyezendő biztonsági kamerák miatt. A jogvédők támadták amiatt is, hogy áldását adta a térfigyelő rendszerekre. A rendőrök viszont azért támadták, mert 24 óra múlva le kell törölni a felvételeket, ami a nyomozást nehezíti.

Aztán legutóbb az egész sajtó letámadta, amiért az utcán intézkedő rendőrök fényképének közlése ellen foglalt állást, amit a szerv azonnal törvényerejű döntésnek vett, és úgy is járt el. Az Indexnek nemrégiben adott interjújában visszakozott, és azt állította, kiforgatták álláspontját. Az ügyben a jogvédők is ellene foglaltak állást.

Nagy Boldizsárt nevezte meg jelöltként Sólyom László kedden a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának posztjára. A Védegylet kezdeményezésére, ötpárti egyetértéssel megszületett, "zöld ombudsman" néven is emlegetett új hivatalnok fő feladata a környezetrombolás megfékezése lesz. Részt kell vállalnia az ország hosszú távú stratégiáinak, területfejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, a nemzetközi kötelezettségvállalásban és a jogalkotásban. Véleményezheti, sőt, akár vissza is vonhatja a környezetkárosítással kapcsolatban hozott hatósági döntéseket, szükség esetén pedig akár bírósághoz is fordulhat.

Nagy Boldizsár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Nemzetközi Tanszékének adjunktusa. 1953. október 22-n született Budapesten. Magyar állampolgár, nős, fia 20 éves. Filozófia szakon végzett az ELTÉ-n, ahol 1977-ben jogi doktorátust is szerzett. Angolul felsőfokon, németül és oroszul középfokon beszél. 1977 óta tanít az ELTE-n, 1992 óta a Közép-Európai Egyetemen. 1993-1997 közt ügyvédként képviselte a Magyar Köztársaságot a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szlovákiával a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében vívott perben. Saját honlapja is van: www.nagyboldizsar.hu, az ott olvasható életrajz szerint külső szakértőként részt vett több hazai jogszabály megalkotásában is, így a szerződéskötésről, a menedékjogról, az állampolgárságról, az idegenrendészetről szóló törvények viselik keze nyomát. Nemzetközi konzulensként az EMSZ Menekültügyi Főbiztosságának és az Európa Tanács munkáját segítette. Társszerző vagy szerkesztő 15 könyvben, közölt több mint ötven tanulmányt és számos rövidebb írást.

Egyik előadásában beszélt már a jövő nemzedékek jogairól. Ebben az emberiség közös öröksége szempontjából kilenc fontos alappillért nevezett meg: (1) a nyílt tengerek fölött nem rendelkezhetnének államok, (2) a természeti erőforrásokat nem lehetne szabadon kiaknázni, (3) de minden államnak és embernek joga van az ezekhez való (4) békés célú hozzáféréshez. Szerinte fontos (5) a tudományos kutatás szabadsága és (6) a környezet hátrányos megváltoztatásának tilalma. (7) Szükség lenne az emberiség közös örökségéhez való hozzáférés szervezett szabályozására, úgy hogy (8) az egész emberiség részesülhessen az előnyökből. Végezetül (9) kellő figyelmet kell fordítani a jövő generációk érdekeire. "A felszín alatt ott vannak a jövő generációkat védő tételes jogforrások, a mi dolgunk az, hogy ezeket a forrásokat "foglaljuk", vagyis felszínre hozzuk, a közfigyelmet reájuk tereljük, lehetővé téve, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa ezekből a forrásokból merítsen."

Nagy Boldizsár más politikai vonatkozású témékban is hallatta már hangját. Ezt mondta például a kettős állampolgárságról: "Sem a magyar nemzethez tartozásnak, sem a helyi vagy európai szintű politikai közösséghez tartozásnak nem előfeltétele a magyar állampolgárság. Arra csak az országos politikai közösségben való részvételhez van szükség, amihez viszont - akárcsak az előző kettőhöz - állandó magyarországi lakóhely szükséges. A magyar állampolgárság nem garancia arra sem, hogy az adott személy az ország közterheihez hozzájárul, viszont nem is jogosít a szociális szolgáltatások élvezetére állandó lakóhely hiányában."