A budapesti olimpia csak hab a tortán

2005.11.28. 20:22
Az olimpia remek lehetőség lenne a rég esedékes infrastrukturális beruházások megvalósítására és a költségvetés rendbe tételére, vélik a legnagyobb magyar vállalatok. A Budapesti Olimpia Mozgalom néven egyesületbe tömörült cégek szerint az olimpia a régió vezető országává tenné Magyarországot és rákényszerítené a mindenkori kormányt a régóta tervezett beruházások megvalósítására.

Magyarország legerősebb lobbicsoportja jött össze a budapesti olimpia támogatására. November 24-én hivatalosan is megalakult a civil egyesületként bejegyzett Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM), melynek alapítói között a legtőkeerősebb hazai vállakozások - többek között az OTP, a Mol, a T-Mobile, a Trigránit és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) - vannak. A mozgalom bemutatókozó sajtótájékoztatójának fő mondanivalója az volt, hogy a budapesti olimpia igenis megvalósítható álom.

Ötször már elbuktunk

Magyarország - a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tizenegy alapítója közül egyetlenként - eddig még nem rendezett olimpiát, bár már ötször pályázott. Az 1916-os és az 1920-as pályázatot az I. világháború, az 1936-ost a gazdasági válság, az 1944-est a II. világháború, az 1960-ast meg a kommunizmus miatt nem valósulhatott meg. Legutóbb Orbán Viktor vetette fel az olimpia rendezésének gondolatát még miniszterelnökként, 2000-ben. Javaslata a választási kampányban kivérzett, bár a kampányban elindított támogató aláírásgyűjtés során a hatszázötvenezer aláíró között a későbbi miniszterelnök Medgyessy Péter mellett Demszky Gábor főpolgármester és Kovács László szocialista pártelnök is ott volt. A kormányváltás után a PWC megvalósíthatósági esettanulmányát átböngészve a kormány végül elvetette az olimpiai rendezés gondolatát. A Medgyessy-kormány 2003 tavaszán jelentette be, hogy Magyarország és Budapest 2012-ben nem tud olimpiát rendezni, mivel nincsenek meg hozzá a szükséges források.

Versenyben a régióért

A 2016-os, illetve a reálisabb célként megjelölt 2020-as olimpia megrendezésével Magyarország a régió meghatározó országává válhat, mondta el a sajtótájékoztatón Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT és a BOM elnöke, az ötlet egyik szülőatyja. Állítását igazolja, hogy Prága máris jelezte rendezési szándékát, és valószínűleg Varsó is megkísérli elnyerni a szervezés jogát. Márpedig, ha 2016-ban vagy 2020-ban közép-európai ország rendezi az olimpiát, akkor legalább ötven évet kell várnia a térségnek a következő lehetőségre.

Az olimpia várható költségeiről még nem készült elemzés, de a PriceWaterhouseCoopers (PWC) könyvvizsgálócég 2002-ben már készített egy megvalósíthatósági tanulmányt az akkor 2012-re tervezett játékokhoz. Ez alapján az olimpia összesen 4600 milliárd forintjába kerülne az országnak. Ebből azonban 3750 milliárd forintot az amúgy is szükséges infrastrukturális beruházások tennék ki - a PWC számításai szerint ebből 2950 milliárd forintot az olimpiától függetlenül is el kell költeni a következő években.

A BOM számításai szerint így az olimpia ténylegesen csak 720 milliárd forint költségvetési pluszkiadást jelentene. Ráadásul a 2016-os játékok elnyerése esetén is leghamarabb 2010-ben kellene állami pénzeket költeni az olimpiára - eddigre a tőzsdeelnök Szalay-Berzeviczy reményei szerint, "ha a kormány nem szúrja el", megvalósulhat az eurócsatlakozás, azaz az ország költségvetése stabil, kiegyensúlyozott lesz. A költségvetési 720 milliárd tehát hét év alatt kerülne elköltésre.

Érdeket érvényesítenek

A kormány gazdaságpolitikája amúgy is feltétele az olimpiai pályázat sikerének. A PWC 2002-es tanulmányában 2020-ig a gazdaság évi átlag 4 százalékos növekedésével számol a sikeres rendezés feltételeként. Bienerth Gusztáv, a PWC vezérigazgatója szerint ez a fejlődés fenntartható, az elmúlt három és fél év adatai legalábbis erre utalnak.

Szalay-Berzeviczy szerint - aki ugyan többször is hangsúlyozta a BOM politikai semlegességét, meglehetősen kritikusan szólt a jelenlegi gazdaságpolitikáról - az is kell, hogy Magyarország teljesítse a maastrichti kritériumokat. A mostani ikerdeficit ledolgozása után ugyanis Magyarország, ami "most csak kullog", akár a négy százalékot is meghaladó gazdasági fejlődésre lehet képes.

Gyanakodni kezdünk. Nem lehet, hogy a BOM csak egy jól szervezett lobbicsoport, ne adj isten szabadkőműves páholy, ami az olimpia ügye mögé bújva akarja lépésre kényszeríteni a gazdaságpolitikát? A szervezők kérdésünkre nem tiltakoznak. "Mondjuk úgy, hogy az olimpia a kovász, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket" - mondja Bienerth Gusztáv. A PWC vezérigazgatója már a sajtótájékoztatón is hangsúlyozta, hogy az olimpia azért is fontos lenne, hogy valóban megvalósuljanak az olimpiától függetlenül is fontos tervek - mint például 500 kilométer autópálya, illetve gyorsforgalmi út megépítése.

Új fejlődési pálya

A BOM tagjai megtérülő olimpiával számolnak. Nem akarnak olyan hibába esni, mint Athén, ahol az olimpiai létesítmények fenntartásába csaknem beleroppant a városi költségvetés. "Tanulmányunkban az olimpiai létesítmények száz százalékos utóhasznosításával számoltunk, illetve azon csarnokok esetében, ahol ez nem megvalósítható, ideiglenes létesítményeket terveztünk" - mondja Bienerth. Az, hogy a PWC eredeti tanulmányában Észak-Csepel volt az egyik lehetséges helyszín, amit időközben a szocialista önkormányzat eladott, egyelőre nem befolyásolja a terveket.

"Ez a tizenöt cég nem valaki más helyett rakja bele a projektbe a maga százötvenmillió forintját" - mondja Bienert. A BOM szervezőit az 1964-ben olimpiát rendező Tokió és az 1992-ben házigazda Barcelona példája inspirálja. Bienerth szerint ez a két olimpia később is meghatározta az országok fejlődését, új növekedési pályára állította a japán és a spanyol gazdaságot.

A BOM filozófiáját talán Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatója fogalmazta meg legjobban. "Az út számít, az olimpia már csak hab a tortán". Azaz, a BOM-ban szerepet vállaló vállalatoknak elsősorban az a fontos, hogy beinduljanak az olimpia megrendezéséhez is nélkülözhetetlen, de amúgy is létfontosságú fejlesztések.

Batiz András kormányszóvivő egyelőre nem reagált megkeresésünkre, hogy a kormány támogatja-e az ötletet.