Divatcsarnok: ésszerűbb lenne privatizálni

A Divatcsarnok eladását tartja ésszerű ötletnek Szilvásy György a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) közigazgatási államtitkára, aki az Indexnek nyilatkozva elmondta, az évek óta üresen álló, több nagyszabású tervet megélt egykori Párizsi Nagyáruházat pályázati úton történő, és részben kulturális célú hasznosítást is előíró versenyeztetése lenne a költségvetésre nézve a legkíméletesebb megoldás.

Májusra ígért döntést Hiller

Két terv: Zenecsarnok vagy Építészeti Múzeum Egymilliárd forintos állami és 700 millió forintos magánpénzből Zenecsarnokot hozna létre a BMC a Divatcsarnok épületében - mondta el az Indexnek Gőz László, a cég igazgatója. A tervek szerint a Zenecsarnokban helyet kapna egy zenei könyvtár, két kamarazenekari koncertekre alkalmas terem: a Lotz-teremben a XIX. századig terjedő, a Kaszinó-teremben modern műveket adnának elő. Gőzék ide költöztetnék a világhírű zenész Eötvös Péter által gründolt Eötvös Intézetet, valamint a Zenei Információs Központot. Az épület tetején az eredeti korcsolyapálya működne télen, nyáron cukrászda üzemelne. A projekt mottója "365 nap zene". A Divatcsarnokba álmodott Magyar Építészeti Múzeumról Bugár-Mészáros Károly a múzeum igazgatója tájékoztatta az Indexet: az épület elsősorban természetesen a múzeum állandó kiállítását mutatná be a magyar építészet remekeiről, amely Bugár-Mészáros szerint a turisták kedvelt helye lenne, hiszen a historizmus - amiben Budapest a világelsők között van - újra divatba jött. A múzeum mellett könyvesbolt, építészeti böngésző, illetve a tetőn étterem kapna helyet. A kialakítás költségeit az igazgató 1,4 milliárd forintra becsülte.

A három éve állami tulajdonba került, építészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű Andrássy úti Divatcsarnok jövőjével kapcsolatban számtalan elképzelés látott napvilágot, de a Divatcsarnok esetleges eladásáról keringő értesüléseket tavaly szeptemberben még Molnár Zoltán a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) vezérigazgatója cáfolta.

Hiller István kulturális miniszter februárban jelentette be, hogy a Divatcsarnok sorsáról májusban döntenek, és nagyon bízik abban, hogy az épületet kulturális célra tudják majd hasznosítani. Az épület sorsáról műemlékről lévén szó elméletileg a kulturális miniszter dönt, de mivel állami tulajdonban áll, Draskovics Tibor pénzügyminiszter mondhatja ki a végső szót - tájékoztatta az Indexet a KVI hasznosítási igazgatója, Cserepes Tibor.

Építészeti Múzeum vagy Zenecsarnok?

Jelenleg a döntés előkészítése folyik, a KVI május elején kezdte elvégezni az épület piaci és műemléki értékbecslését - mondta el Cserepes, aki az állam által 2001-ben a Centrum áruházakat üzemeltető Centrum kft-től megvásárolt épület értékét 1,8-2,2 milliárd forintra taksálja.

A műemléki értékbecslés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) dolga. Az intézmény igazgatója, Varga Kálmán optimista azt illetően, megvalósul a magyar építészek álma, és az 1978-as megalakulása óta "száműzetésben tengődő" Magyar Építészeti Múzeum költözhet a Divatcsarnok épületébe, vagy a befolyó pénzből kaphat új otthont.

Az államtitkár-helyettesi rangban lévő Varga az Indexnek elmondta, részletesen kidolgozott tervezetet tettek le az NKÖM asztalára, sőt számos építész szervezet támogatta az ötletet, és az ország legnaevesebb építészei, köztük Finta József, Medgyessy Péter miniszterelnöknek, és Hiller Istvánnak is levelet írtak az ügy érdekében. Varga elmondása szerint egyébként a KVI még nem kereste meg a műemléki értékbecslés elvégeztetésével a KÖH-t.

A Divatcsarnok hasznosítására terveket benyújtók szerint egyébként már csak a Magyar Építészeti Múzeum és a Budapest Music Center (BMC) által jegyzett Zenecsarnok ötlete van versenyben. Mindkét pályázó hangsúlyozza, projektje megtérülne az évek alatt.

Nem kerülne semmibe

Szilvásy György államtitkár szerint két variáció közül lehet választani. Vagy az NKÖM és a KVI a fenti két terv egyikét elfogadja, és költségvetési pénzből támogatja a kiválasztott projektet, ami a becslések szerint a Zenecsarnok esetében egymilliárd, az Építészeti Múzeum esetében másfélmilliárd forintot jelentene.

Az államtitkár számára azonban a nemzetközi tenderen való, kulturális célú hasznosítást is előíró megpályáztatás lenne a legcélszerűbb, ami véleménye szerint a költségvetés szempontjából a legjobb megoldás volna, mert így az eladásból befolyó másfél- kétmilliárd forintból oldhatnák meg a Magyar Építészeti Múzeum helyzetét, így "az adófizetőknek sem kerülne semmibe".