A lóvasút korában könnyebb volt

A hármas villamos Örs vezér téri megállójában jó előre stíröljük az utasokat. "Ez ványadt." "Ez bunkó." "Ez gyönge." "Ez öreg." "Ennek autóstáskája van." "Hm, ez jó erőben van, segítőkésznek tűnik, és egyszer a babakocsiban ülő gyerekre is rámosolygott" - döntünk egy középkorú válltáskás férfi mellett, akit majd arra kérünk, hogy segítse feladni a babakocsit a villamosra.

'Megszokott szín, új minőség'

Néhány évvel ezelőtt a fővárosi politikusok szívesen fotóztatták magukat a "megszokott szín, új minőség" szlogennel népszerűsített hannoveri villamosokkal. A dicséretben egy főpolgármester-helyettes odáig ment, hogy a főváros legkorszerűbb kötöttpályás közlekedési eszközeinek nevezte a néhány évtizedes járműveket, habár egy babakocsit alighanem az Újpest-Rákospalotai Lóvonatú Vaspálya Társaság szerelvényeire is könnyebben fel lehetett tenni.

Segít a botos nyugdíjas

Az elsőn és utolsón kívül a hannoveri villamos összes ajtaja mellé babakocsi-matricát ragasztottak, de az ajtónyílás közepére tett kapaszkodót már elmulasztották kiszedni. A szűk helyen egy ember egyedül a legkisebb méretű babakocsit is képtelen felemelni az utastér szintjére. (Hogy a megálló az utastérrel egy szintben legyen, arra gondolni sem merünk.)

A válltáskásnak éppen abban a pillanatban szólal meg a mobiltelefonja, amikor a villamos beáll a megállóba. A közelben csak egy bottal járó mogorva nyugdíjas áll, ezért kénytelenek vagyunk őt felkérni a babakocsi felemelésére. A bravúr sikerül.

A villamoson veszünk észre egy másik piktogramot, amely önkritikusan a gyermekkocsival közlekedők segítségére szólít fel, és még arra is felhívja a figyelmet, hogyha a babakocsi fel- és leadása közben valaki nem áll az alsó lépcsőfokra, akkor az önműködő ajtó odacsukhatja a nyomorult kismamát a büdös kölykével együtt.

Előfordul, hogy rájuk csukja

"Autóbiá?" "Jó"

A Bosnyák téren a piros hetesre, egy jó öreg csuklós Ikarusra szállunk. A felújított járművön a második ajtónál alakítottak ki helyet a babakocsinak. Az alaptípusnál (ilyen jár például a 6-oson, a 85-ösön vagy a 32-esen) babakocsival az utolsó ajtónál lehet felszállni, ami azért rossz, mert hátul nagyon erős a busz kilengése, és a vezető is nehezebben veszi észre a teherrel leszállókat, és előfordul, hogy rájuk csukja az ajtót.

A piros hetesen viszont két kocsi is elfér egymás mellett, így a Róna utcánál felszállt anyuka Roland nevű gyermeke különösebb nehézségek nélkül tudott kommunikálni Péterke nevű tesztgyermekünkkel. "Autóbiá?" "Jó" - beszélték meg egymás között a világ dolgait, de a Blaha Lujza téren véget kellett vetni a társalgásnak.

Hála a karóknak

A Dohány utcában és a környező kis utcákban a járdán parkoló autókra vadásztunk, de, hála a járdaszegélyhez kitett karóknak, akadálymentes volt az út egészen a belvárosi Magyar utcáig. Az utcának a Kossuth Lajos utca és a Károlyi-kert közötti szakaszán tilos a járdán parkolás, három autót is kerékbilincs tartott fogva. Tulajdonosaikat nem sajnáltuk, mert az utat eltorlaszolták előttünk, és csak a szűk kocsiútra hajtva tudtuk kikerülni a szabálytalanul parkoló autókat. A Károlyi-kert és a Kecskeméti utca között már semmi sem tiltja a járdán parkolást, ezt ki is használják az autók, elzárva az utat a babakocsival közlekedők előtt.

A Deák Ferenc téren metrópótlóra szállunk. A kocsit elég enyhén megbillenteni és már fenn is vagyunk a Volvo busz tágas utasterében. A cseppnyi fényűzés után a Népstadionnál a hazai viszonyokkal szembesülünk. A húgyszagtól bűzlő aluljáróba kézzel kell levinni a kocsit, habár a kettes metró felújítása során az állomásokhoz liftet is terveztek. Az más kérdés, hogy ezek a beruházás végén, öt év múlva lesznek beépítve, és addigra Péterkének kisebb gondja is nagyobb lesz az akadálymentes közlekedésnél.

Az utolsó megálló

A Megállóban gondoskodtak az akadálymentesítésről

Vissza a városba: a Szabó Ervin téren bukkantunk Közép-Európa babakocsival legnehezebben megközelíthető babakocsiboltjára. A szűk és meredek lépcsőn könnyű leszédülni az eladótérbe, még babakocsi nélkül is. Dicséret illeti viszont az utcával egy szintben lévő Megálló kocsmát, ahová a derekat kikészítő emelgetés nélkül juthatunk be.

Nem is értjük, hogy a városban nap mint nap babakocsival közlekedő kismamák miért nem látogatják sűrűbben a helyet. A felesek jó árban vannak és külön kérésre a gyerek is kaphat egy deci jaffát.