További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
"Az aluljáróban a közvilágítás NEM működik! A lépcsők fölé szerelt táblák jelentik az elmúlt húsz év egyetlen beruházását a Liget téri aluljárórendszerben. A föld alatt vizelet és hányás szagának keveréke fogadja a figyelmeztetés ellenére is lemerészkedőket. A világítótesteket leszerelték, a kirakatokat betörték, a mennyezetről vékonyan csordogál a víz. Egy-két hajléktalan kóvályog a sötétben."
Az idézet a majdnem három évvel ezelőtt írt cikkünkből származik. A helyzet azóta sem változott a létező szocializmus fénykorában épült aluljáróban, azaz csak annyit, hogy azóta még romosabb lett a létesítmény, ahol megjelentek a patkányok is. (A Budapest legkoszosabb helyeiről szóló összeállításunkban az aluljáróra is érkezett szavazat.)
Közlekedési szempontból egyébként a mai napig lenne jelentősége az aluljárónak. A Kőrösi Csoma út egy hosszú szakaszán nincs zebra, a gyalogosok halált megvető bátorsággal kerülgetik a száguldó autókat és a villamost. Igaz, ennek megakadályozására elég lenne még egy gyalogátkelőhelyet kijelölni, esetleg korlátot építeni az út mellé.
Az aluljáró nem vidám hely, pedig lehetne
A főváros első gyalogos-aluljáróját 1874-ben építették meg az akkor még nem létező Nyugati pályaudvarhoz közel, a sínek alatt, a Bajza és a Bulcsú utca között. (Pályaudvar már akkor is létezett az 1877-ben épült Nyugati közelében, Pesti indóháznak nevezték.) A 2009-re tervezett kormányzati negyed megépítése után a történelmi aluljáróra már nem lesz szükség, a Terézvárost és a XIII. kerületi Lőportárdűlőt ugyanis utca köti majd össze.
Az első gyalogosaluljáró-rendszer az Astoriánál, a metróberuházás részeként épült, 1963. november 30-én, kilenc hónappal a tervezett határidő előtt adták át. Érdemesebb lett volna talán lassabban haladni, mert az ünnepség után a villamos keltette rezgéshullámoktól leszakadt az álmennyezet. A neoncsöveket ezért szerelték le és építették az oszlopok köré.
A Studio Metropolitana egyik felmérése szerint a nagyszabású, sivár aluljárókat az emberek csak ritkán vették birtokukba, pedig a tervezők szándékai szerint közterületek, találkozóhelyek lettek volna. A megkérdezett budapestiek legkevésbé az aluljáróban érezték magukat biztonságban.
A tanulmány szerint az aluljárók biztonságosabbá tehetők, ha az utcákhoz hasonló funkciót szánnak nekik, vagyis üzletek, kirakatok, presszók, újságosok vannak lent (a kőbányai aluljáróban ezek jórészt megtalálhatók voltak ezelőtt húsz-harminc éve, mégsem segített.), gyalogosrámpa vagy lift segíti a felszínről való lejutást, kamerákat szerelnek fel, megnövelik a mennyezet magasságát (az álmennyezet átalakításával a legtöbb helyen 10-20 centimétert lehetne nyerni), a fénycsöveket hagyományos izzókra cserélnék, időszaki kiálításokat rendeznének.
Tervek pedig voltak szép számmal. 2004 végén arról nyilatkozott Vajda Pál akkori főpolgármester-helyettes, hogy a főváros tulajdonából hamarosan a X. kerületébe kerül az aluljáró.
A kőbányai vezetők is örömmel várták az aktust, mert így végre szabadon szárnyalhatott fantáziájuk, és megvalósíthatják régi tervüket: betemetik a szerencsétlen vonalvezetésű aluljárót (az ívek beláthatatlan kanyarok vannak benne, a kijárat nem látszik, így fénykorában is veszélyes volt már), vagy kereskedelmi szolgáltató centrumot, esetleg helytörténeti múzeumot alakítanak ki a földalatti épületté átalakított aluljáróban.
Teltek az évek, a szocialista vezetésű önkormányzat nem rendezte a területet. A választásokon, némileg váratlanul, újra MSZP-s polgármestert választott a kerület, a közgyűlésben viszont a jobboldal van többségben. Az aluljáró állapota meg egyre csak romlik.
Verbai Lajos polgármester jövő hét szerdára ígért választ. Mi beértük volna más alannyal is az önkormányzattól, arra gondolni sem merünk, hogy sebtében akarják megalkotni a még nem létező aluljáró-koncepciót.