400 ezer aláírás gyűlt össze az újabb népszavazásra
További Belföld cikkek
- Magyarország nagy részére kiadták a figyelmeztetést
- Bezsongtak a szegedi fiatalok, olyan jól lehet majd keresni a szegedi BYD üzemben
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Eddig legalább 400 ezer aláírást gyűlt össze az Albert házaspár által benyújtott népszavazási kérdésben. Az Országos Választási Bizottság által korábban hitelesített népszavazási kérdés így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”
A kezdeményezést a Liga szakszervezetek karolta fel és számos civil szervezet, köztük az orvosi kamara, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Védegylet is csatlakozott hozzá, a Fidesz pedig támogatásáról biztosította az aláírásgyűjtést. Miután a népszavazás kiírásához a 200 ezer aláírás már megvan, az OVB várhatóan hitelesíteni fogja ezeket, a köztársasági elnök pedig várhatóan az őszre írja ki a referendumot.
A vizitdíjról, kórházi napidíjról és tandíjról szóló népszavazás másnapján Orbán Viktor és Kósa Lajos Fidesz alelnök is arról beszélt: hogy ha a kormány nem vonja vissza a február 11-én elfogadott egészségbiztosítási törvényt, újabb kudarcra készülhet fel az őszi népszavazáson. A népszavazás ráadásul éppen egybeesne annak a többfordulós nemzetközi tendernek a kezdetével, amelyet a megyénként megalakuló pénztárakban részt vevő magánbefektetőknek írnak ki.
Orbán Viktor ezért szerdán azt jelentette be: a költséges és sok energiát felemésztő újabb népszavazás megelőzésére törvényjavaslatot nyújtanak be az országgyűlésnek az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezésére. Orbán reményét fejezte ki, hogy javaslatukat a kormánypártok is támogatni fogják.
A Fidesz elnöke azt javasolta: ne vezessék be az egészségbiztosítás privatizációjáról szóló törvényt, ha azonban valaki úgy gondolja, hogy erre mégis szükség volna, akkor ezt ne népszavazáson próbálja ki, hanem a 2010-es választáson írja be választási programjába, és a választópolgárok majd eldöntik, mi történjen.
Az Albert házaspár népszavazási kezdeményezése azonban nem mindenki szerint egyértelmű. Utalt erre Orbán Viktor is, aki szerint törvényjavaslatukkal megelőzhető a „felesleges alkotmányjogi vita” is. A kormánypártok ugyanis úgy vélik: az Albert házaspár kérdése nem vonatkozik az országgyűlés által elfogadott egészségbiztosítási törvényre. A kormány értelmezése szerint ugyanis Magyarországon az új törvény nem beszél több-biztosítós rendszerről, sőt a második nekifutásra elfogadott törvényben még jobban kiemelték, hogy csak egy biztosítóról és több pénztárról van szó.
Korábban maga Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető is azt mondta: egyetért a házaspár népszavazási kérdésével, hiszen a szocialisták sem akartak több biztosítós rendszert. Mindez a szocialisták szerint azt jelentheti, hogy ha eredményes is lesz a népszavazás ebben a kérdésben, az országgyűlésnek emiatt nem kell megváltoztatnia vagy visszavonnia a törvényt.
Lövétei István alkotmányjogász szerint minden értelmezés kérdése, s fontos lenne előbb azt tisztázni, mit tekintünk pénztárnak és mit biztosítónak. A hiányzó végrehajtási rendeletek miatt azonban ma nehéz megmondani, hogy a február 11-én elfogadott törvény több biztosítóról vagy több pénztárról beszél-e. Az egyetemi tanár szerint előfordulhat, hogy az országgyűlésben ülő kormánypárti többség saját értelmezése szerint nem fogadja el a törvényre kötelező érvényűnek az őszi népszavazás döntését. Ezt a helyzetet egy alkotmánybírósági határozat oldhatja meg, mondta az Indexnek Lövétei István.
Lehetséges, hogy ez az ellentmondás elgondolkodtatta a népszavazási kezdeményezést tevő házaspárt is, Alberték ugyanis újabb kérdéssel álltak elő. Az OVB február 29-én hitelesítette azt az új népszavazási kérdésüket is, amely szerint egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek. Ez valóban jóval pontosabban megfogalmazása annak, amelyet a február 11-én elfogadott törvény leír.