Globális felmelegedés a Fidesz és az Egyesült Államok között

2007.04.12. 07:29
Hat év után hirtelen és gyökeres javulás állt be az Orbán Viktor vezette Fidesz és az amerikai kormányzat között. Az Egyesült Államok az orosz gázügy miatt értékelte át a magyar ellenzéki párthoz fűződő, tartósan hűvös viszonyát. Gyurcsány Ferenc nagyhatalmi érdekkörökbe piszkált bele a Kék Áramlattal.

Néhány hete az International Herald Tribune, a Handelsblatt és még számos nyugati médium Magyarország erősödő orosz orientációjaként interpretálta Gyurcsány Ferenc moszkvai kiállását a Gazprom gázvezetékprojektje mellett. A nemzetközi sajtó megnyilatkozásai után hamarosan diplomáciai vonalakon is megérkeztek a Kék Áramlat javára egyértelműsített rangsorral kapcsolatos visszajelzések.

Gyurcsány előnyt adott Moszkvának

Az újabban uniós közös energiapolitikai tervvé átminősített Nabucco lesajnálása nem aratott nagy sikert az EU befolyásos kormányainál. Az ok az, hogy az európai országok jövőbeni gázellátásáról szóló elhúzódó politikai játszmában Gyurcsány Ferenc állásfoglalása rövid időre Oroszországot juttatta előnyhöz. Egy határozott magyar nem ugyanis akár végképp padlóra küldheti az évek óta finanszírozási gondokkal, sőt számos tisztázatlan alapkérdéssel totojázó projektet.

A magyar miniszterelnök az International Herald Tribune-ben elmondott néhány mondata persze korántsem jelentett végleges csapást a Nabuccóra, az Európa és Oroszország között folyó PR-küzdelemben azonban a pillanatnyi hátrányt rögtön ki kellett egyenlíteni: Gyurcsány Ferenc egy néhány nappal későbbi nyilatkozatában már arról beszélt, hogy Magyarország mindkét projektben érdekelt lehet.

Az ellenfél barátjának az ellenfele

Az orosz energiapolitikát érintő kérdés, amely ráadásul idővel valóban fokozhatja Európa egy részében az Oroszországtól való függőséget, az Egyesült Államokat sem hagyta hidegen. Washington ugyan közvetlenül nem érintett az 1990-es évek eleje óta dédelgetett, Kis-Ázsiát Kelet- és Közép-Európával összekötő 3000 kilométeres Nabucco-vezeték megvalósulásában, a jelek szerint abban viszont igen, hogy megtorpedózza a Putyin elnök által is támogatott Gazprom-vállalkozást. A Kék Áramlattal kapcsolatban kialakult határozott diplomáciai álláspont következtében a Gyurcsány-megjegyzéseknek is határozott konzekvenciái lettek. A hű szövetséges körül megfagyott a levegő, és újabb dimenzióval bővült az MSZP és a nagyobbik ellenzéki párt belpolitikai szembenállása.

Ad acta F-16

A Putyin-Gyurcsány találkozó meggyorsította a Fidesz washingtoni átértékelését is. A gázügy miatt háttérbe szorultak a korábbi érdemek és sérelmek. Orbánék a 2001 szeptember 10-i, az F-16-osok és a Gripenek közötti döntés óta csak a formalitásokra szorítkozhattak az amerikai kapcsolatokban, sőt a 2002-es választási kampányban emiatt nem is tudták elérni, hogy Bush fogadja a kiutazó fideszes miniszterelnököt. Később Orbán évértékelő beszédében foglalt állást Irak megtámadása ellen, sőt a Fidesz a Törökországnak szánt NATO-szállítmányok átengedése ügyében is jóideig keresztbe fekeüdt a parlamenti átrepülési engedélyről szóló szavazásnál. A szocialisták viszont éles helyzetben, a 2003-as iraki elleni invázió idején álltak Bush mellé: Medgyessy Péter hét EU-s kormányfő társaságában több európai vezető ország ellenében aláírta az elnök politikáját támogató nyílt levelet.


Bush és Orbán tavaly már közel álltak egymáshoz

Információink szerint az utóbbi időben a havonta sorra kerülő, többnyire rutin jellegű fideszes-amerikai találkozókat napi szintű egyeztetések és intenzív információcserék váltották fel. Az Egyesült Államok a Fidesz szakpolitikusainak felkészítésével csatasorba állított egy olyan elszánt szövetségest, amely a Nabucco melletti érvekkel újabb belpolitikai frontot nyithatott Gyurcsány ellen. Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor beszólásának az orosz üzleti mentalitásról, amelyet az orosz nagykövet azonnali helyreigazítása követett, már a felerősödött amerikai támogatás adott hátteret.

Washington Európára vár

A Nabucco projekt megvalósulása egy újabb Oroszországtól független utat jelentene a posztszovjet térségből. A SZU szétesését követően az egykori, energiahordozókban akár gazdag tagállamok csak Moszkván keresztül tudtak a világpiacra jutni.

Ezen a helyzeten változtatott az amerikai cégek által épített BTC (az azerbajdzsáni Bakuból a grúziai Tbiliszin át a Törökországi Ceyhanig vezető) olajvezeték, de az amerikaiak térség iránti elkötelezettségét és tényleges cselekvőképességét jelzi az is, hogy már a kilencvenes évek közepe óta külön Kaszpi-tengeri megbízottja van az USA-nak.

Miközben a BTC a Földközi-tengeri végpontjával a világpiacra szállít, az egyébként is kisebb kapacitással bíró Nabucco kifejezetten Európa ellátását szolgálná, így Washingot arra vár, Európa tegyen többet a megvalósulásáért. Bár egyelőre éppen úgy tűnik, hogy az eddig lényegében egyetlen fillért sem eredményező európai összefogás nem ér célt az USA valamilyen formában történő beszállása nélkül, ami Washingtonnak nemcsak kisázsiai térségben elért eddigi befolyásának növelése, kihasználása miatt jöhet kapóra, hanem azért is, mert a térségért folyó versenyben az amerikai külpolitika másik célkeresztjében álló kisnagyhatalom Kína is egyre aktívabb.

Általában akadályoznák

Két, egymással szorosan összefüggő alapvető amerikai külpolitikai törekvés is áll amögött, hogy az USA híve, bár politikai szinten túlmenően egyelőre nem konkrét támogatója a Nabucco vezetéknek. Egyrészt törekednek arra, hogy a posztszovjet térségben fellelhető energiatartalékokat kivonják az orosz ellenőrzés alól, másfelől általános szándék, hogy az orosz nagyhatalmi törekvéseket különböző eszközökkel akadályozzák - mondta az Indexnek Deák András György külpolitikai szakértő. Ez utóbbihoz tartozik egyebek között az is, hogy a kelet-közép európai régió egykori szocialista államait Amerika-barátnak tudják, amire a balti országok, Lengyelország és Románia, a legutóbbi időben pedig - a tervezett rakétarendszer telepítésnek helyt adva - Csehország is élen járó partnernek bizonyult.

Belül nem egységes az irány

Nem meglepő, de nem kell túlértékelni sem, ha igaz, hogy az USA szorosabbra fűzte kapcsolatát a Fidesszel - értékelte az Index információját Deák András György. Az az USA-ból is látszik, hogy a legnagyobb ellenzéki párton belül sincs egység sem Amerika, sem pedig Oroszország megítélésében (Bár Oroszországot egységesen nem szeretik a jobboldalon, abban, hogy miért nem, már ismét különböző érvek hangoznak el.) Ugyanakkor azon túl, hogy a konkrét ügyben világosan találkozik a Fidesz által képviselt álláspont az USA-éval, Amerika egy kicsit talán leckézteti is a Gyurcsány-kormányt. Gyurcsány 2004-es hatalomra kerülésekor a korábban éppen az Orbán-kormány alatt megromlott magyar-amerikai viszonyokat Medgyessy Péter már rendezte.

Így Gyurcsány úgy érezhette, azért sem kell különösen figyelnie az USA-ra, mert Washington számára Magyarországon az MSZP az egyetlen partner, a Fidesz korábbi magatartása miatt ebben nincs verseny. Ugyanakkor a sorozatos, Oroszországnak tett gesztusok miatt kissé kihűlt a kapcsolat. Ráadásul az utóbbi időben a csővezetékvitában már az EU-nak is sok volt a magyar oroszbarátságból, ami így előbb-utóbb rákényszerítheti Gyurcsányt a külpolitikája átgondolására. A szakértő szerint térségünk geopolitikai helyzetéből és az orosz-amerikai viszonyból adódóan nem lehet egyszerre Moszkvával és Washingtonnal is nagyon jóban lenni.

De az aligha várható, hogy a magyar külpolitika teljes mértékben elfordul Oroszországtól. Az ugyanakkor elképzelhető, hogy az atlanti elkötelezettség mellett Magyarország, mely jelenleg az uniós országok közül szinte a legnagyobb barátságot tartja fenn Oroszországgal e pozíciójából engedve az EU-tagállamok és Moszkva közötti viszony fősodrához közelít.