'Azt hittem, a maximumnál jobb eredmény elég lesz'

"Jó magasak a pontok, nem hittem volna, hogy emelt szintű érettségire kellett volna mennem a bekerüléshez" – mondta az Indexnek egy idén érettségizett felvételiző. László gazdaságmatematikai elemző közgazdász szakra szeretett volna bejutni, de a majdnem kitűnő érettségijével és egy középfokú nyelvvizsgájával szerzett pont (123) ehhez kevés volt, ugyanis a kiválasztott helyhez 139 pont kellett volna.

Arra, hogy miért nem választotta a több pont elérését jelentő emelt szintű érettségit, azt válaszolta: "Azt hittem, hogy az alapból megszerezhető maximális pontszám (120) feletti eredmény elég lesz a bejutáshoz." A ponthatárok ismeretében végzett számításai szerint ha mindkét felvételi tárgyából (történelem, matek) emelt szintű érettségit tett volna, akkor sem lett volna elég pontja a bejutáshoz.

Elmondta, hogy a második szakként bejelölt alkalmazott matematikus szakra felvették, úgyhogy annyira nem csalódott.

Idén esélye sem volt

Az égigérő ponthatárok miatt viszont egyetlen helyre sem vették fel Norbertet. Az idén érettségiző fiatalember az Indexnek elmondta, hogy 115 pontot ért el, amivel ha tavaly érettségizett volna 2004-ben a Kodolányi János Főiskolára és az ELTE horvát-kommunikáció szakára is vígan bejutott volna, az idén viszont az utóbbi intézményben például 142 pont volt a felvételi határ, ezért esélye sem volt.

Norbert ugyanakkor nincs elkeseredve, csak az bántja, hogy a horvátérettségi napján közölte velük az iskolaigazgató, hogy a nyelvi érettségijükért mégsem kapnak hét pluszpontot, amelyről addig azt hitték, annyival gyarapítja majd pontszámukat.

Nem volt esélyegyenlőtlenség

A személyes kudarcok ellenére Takács Albert, az állampolgári jogok országos biztosának általános helyettese nem állapított meg jogszabályokra visszavezethető, általánosan kimutatható esélyegyenlőtlenséget az idei érettségivel és felvételivel kapcsolatban. Az ombudsman szerint fennmaradt az a tendencia, amely a felvételt nyert hallgatók körében "az adott évben érettségizettek dominanciáját mutatja".

Az ombudsman általános helyetteséhez több beadvány érkezett, amelyben az érettségi teljesítmények pontozását és felvételi eredményként elismerését meghatározó jogszabályok idén érettségizettekkel szemben felmerült esélyegyenlőtlenségére tettek panaszt. Ezt állapította meg néhány hete az Alkotmánybíróság is.

Takács Albert a panaszok nyomán és a jogszabályok elemzése alapján maga is arra a következtetésre jutott, hogy a kifogásolt jogi előírások magukban hordják az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság veszélyét, lehetőségét. Ez a veszély ugyanakkor csak akkor válik az ombudsman számára megragadható gyakorlati problémává, ha a jogszabály érvényesülése miatt ténylegesen realizálódik az esélyek egyenlőtlensége.

Felvételimatek

Az esélyegyenlőtlenség elméleti leírását a Felvételi Információs Szolgálat munkatársa adta meg az Indexnek. Oroszlán Éva szerint egyértelműnek látszik, hogy a legnépszerűbb szakokon, ahol nagy volt a túljelentkezés, ott csak pluszpontokkal lehet felvételt nyerni.

Az elméleti maximális pontszámhoz (120 ponthoz) az emeltszintű érettségin szerzett pontszám, valamint nyelvvizsgák pontszáma adódhatnak. Mindezekkel együtt a tényleges maximális pont az idén 144 pont, mondta Oroszlán Olga. A tavaly és az idén érettségizettek esélye közötti distinkció abból adódik, hogy tavaly 5-ös érettségivel bárki megkaphatta a 30 pontot (duplázással 60 pontot), és ha az illető az idén emelt szintű érettségit is tett, amelynek eredménye elérte a 33 százalékot, az további 7 ponttal gyarapította pontszámait, tehát az új rendszerben ők már 127 ponttal indultak.

Az idén érettségizettek körében viszont egy ötös érettségi már nem teremtett homogén csoportot. A még ötös, de nem százszázalékos érettségi esetén ugyanis nem jár 30 pont, hanem csak például 28, vagy még kevesebb.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!