Hiller ragaszkodik A walesi bárdokhoz

Sok konkrétum nem hangzott el Hiller István oktatási és kulturális miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán. A politikus a tanárok óraszámemelésére, a kistelepülési iskolákra, a felsőoktatási tandíjra vonatkozó kérdésekre összefoglalóan azt mondta: az ő feladata a kormányprogram végrehajtása, attól eltérni nem akar, de kész az érintett érdekképviseletekkel való tárgyalásra.

Hiller nem kért türelmi időt, mint mondta az eddigi kultusztárcából és oktatási tárcából összevont minisztériumban június 12-én hétfőn elkezdődik a munka. A két tárcánál most összesen 845-en dolgoznak. Az összevonás után 606 alkalmazott marad az Oktatási és Kulturális Minisztériumban, az 58 szolgálati autóból csak 32-t tartanak meg.

Nyugalom és reform

Az új minisztériumban egy államtitkár és öt szakállamtitkár dolgozik majd, akik a köz- és felsőoktatást, a kultúrát, a nemzetközi kapcsolatokat, a gazdasági ügyeket, valamint a létesítményfenntartást felügyelik. Az egyházi ügyekkel a miniszter közvetlen irányítása alatt dolgozó titkárság foglalkozik majd.

Meghallgatása elején Hiller István röviden bemutatkozott, életrajzát pedig azzal a fontos adalékkal bővítette, hogy „van egy tizenhat éves fiam, akit arról lehet megismerni, hogy havonta más színű haja van”.

A miniszterjelölt felsorolta a már ismert statisztikai adatokat, amelyek szerint az elmúlt tizenöt évben a diákok száma közel 30 százalékkal csökkent, a tanároké ennél jóval kisebb mértékben, közben az oktatásra fordított összeg folyamatosan emelkedett, a színvonal azonban változatlan maradt.

Hiller megismételte a korábbi nyilatkozataiban már említett jelmondatot: a nyugalom nem jelenthet változatlanságot, a reform nem jelenthet felfordulást. „Nem tudom elképzelni, hogy amíg iskola lesz Magyarországon, Arany János A walesi bárdok-ját ne tanítsák” – mondott egy példát arra, hogy fontosnak tartja az iskola hagyományközvetítő szerepét is.

Az oktatási és kulturális miniszter szerint az iskolák felelős vezetőinek tudniuk kell véleményt mondani kollégáik teljesítményéről. A béremelések legalább ötven százalékát ezért a jövőben teljesítmény alapján kívánják elosztani a pedagógusok között.

Iskolafejlesztés uniós pénzből

Az iskolák épületeinek, felszereltségének fejlesztésére nem várható sok állami forrás. Az új kormány azonban az uniós pályázatokból és a hozzájuk adott önrészből radikálisan szeretne javítani az intézmények állapotán.

A kistelepülési iskolák megtartásáról azt mondta: ebben a kérdésben sok esetben a szülők már a lábukkal szavaztak. Hiába maradt meg ugyanis valahol az iskola, inkább elviszik a nagyobb településre a gyermekeiket.

A felsőoktatásban Hiller aktívan szeretne beavatkozni az államilag finanszírozott szakok támogatásába: az államnak olyan képzéseket kell támogatni, amelyekből hiány van, amelyekre igény van a munkaerőpiacon. „Álságos lenne, ha egy időben 5-8 tibeti-filozófia szakos diák képzését támogatnánk, ennyien ugyanis eleve nem tudnak elhelyezkedni” – fogalmazott a politikus.

Az utólagos képzési hozzájárulásnak nevezett tandíjról kevés szó esett. A bizottsági ülést vezető Szabó Zoltán (MSZP) ugyanis az ezt firtató ellenzéki képviselőket arra figyelmeztette: a kormányprogram vitáját majd máskor folytatják le. Hiller mindenestre arra utalt, hogy az állam önmagában nem képes a felsőoktatás minden költségét állni, így hosszabb távon más források bevonását is szükségesnek tartja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!