Túl későn léptünk ki

Győzelemre készül továbbra is?

Igen.

Több nyilatkozatában is azt állította, az SZDSZ elnökválasztásának az a tétje, hogy Fodor győzelme esetén a párt visszakullog a koalícióba, és az MSZP-vel közös listán indul 2010-ben, ellenben önnel az élen egy önálló jogon politizáló erő marad. Miből gondolja, hogy Fodor szocialista szatelitpárttá züllesztené az SZDSZ-t?

Én önálló és független SZDSZ-t akarok. Erről beszélek a koalícióból való kilépés óta. Azt láttam, hogy Fodor Gábor és Kovács Kálmán a kilépésről szóló frakció- és üt-döntés másnapján Borsodban a koalíció fennmaradása mellett kampányolt. Bizonytalanok voltunk abban is, hogy Gábor egyáltalán aláírja-e a lemondását, azóta pedig azt látom: a legtöbb helyen arról beszél, hogy egy új programmal, új miniszterelnökkel, új koalícióra van szükség. Szóval markánsan különbözik az álláspontunk.

Fodor Gábor többször is világossá tette, amióta ön ezzel kampányol, hogy nem akar új koalíciót, akkor miért ez a fő mondandója mégis?

Miután?

Azóta, hogy ön ezzel az üggyel kampányol.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy a kilépésről szóló döntés alatt és azóta is, az én stratégiám egyértelmű és világos: egy önálló, független SZDSZ-ről szól. Fodor Gábor heteken keresztül egy új koalíció összekovácsolásáról beszélt Kovács Kálmánnal együtt. Én örülnék annak, ha ebben a dologban Gábor ma már másképp gondolkodna.

SZDSZ-es elnökválasztási kampányban a negatív kampány eddig nem volt jelen.

Az nem negatív kampány, hogy két eltérő álláspont ütközik. Az nem negatív kampány, ha valakit szembesítünk a saját nyilatkozataival. Miért volna probléma, hogy rávilágítok a kettőnk közötti különbségekre? Egy független, önálló SZDSZ megteremtése és sikerre vitele a célom ellenzéki pozícióból, emellett az adócsökkentést tartom még nagyon fontosnak. Ezért fogok dolgozni.

Mitől hitelesebb az adócsökkentési elképzelés annál, mint amikor miniszterként azt hirdette, dübörög a gazdaság? Miért kell elhinni önnek azt, amit mond?

2005-ben arról beszéltem, hogy a gazdaság jó állapotban van. Öt százalék körüli növekedés volt, ötmilliárd eurós éves tőkebeáramlás, 18 százalékkal növekvő export, tíz százalék körüli ipari kibocsátás. Minden gazdasági adat azt támasztotta alá, hogy Magyarországon a reálgazdaság, a versenyszféra jól teljesít, de már akkor jeleztem azt is, hogy ezzel szemben az állam túl nagy, túl bürokratikus, és túl drága. Világos volt: a 2006-ban kezdődő ciklus feladata az, hogy az állam működésében rendet tegyen. Három és fél év miniszterség alatt semmiféle ráhatásom nem volt az adópolitikára.

A gazdaságpolitika nagyon sok szegmense, egyebek mellett a beruházások ösztönzése, az autópálya-építés, az üzleti környezet szabályozási feltételrendszerének javítása mind-mind a gazdasági tárca portfoliójába tartozott. Az adócsökkentést és az adóreformot sokéves közös kormányzás alatt sem tudtuk megvalósítani.

Amikor pártelnök lettem, rögtön tárgyalásokat kezdtem a szocialistákkal. Ennek lett eredménye a koalíciós szerződés melléklete, amely tartalmazta az SZDSZ számára legfontosabb dolgot, az adóreformot. Abban egyeztünk meg, hogy 2008 elején döntünk az adóreformról. Novemberben többek között erre való hivatkozással söpörték le az asztalról a szocialisták az első adócsökkentési javaslatomat. Ezután elfogyott az adócsökkentési szándék, és megszűnt a közös kormányzás. Nagyrészt tehát erre a gazdaságpolitikai tehetetlenségre ment rá a koalíció. Ezért sem javaslom, hogy visszatérjünk.

Másrészt azt szeretném, hogy az SZDSZ mostani, a parlamentben jelentősen felértékelt szerepénél fogva az őszi ülésszakon harcolja ki az adócsökkentést. Ez a program nemcsak országnak és a gazdaságnak kell, de kedvelt is lehet, hiszen pénzt hagy az embereknél. Ha nincs adócsökkentés, az SZDSZ a költségvetésre sem mondhat igent.

Ön a legnépszerűtlenebb magyar politikus. Hogyan lehet ezen változtatni? Hiszen ez a pártjának sem jó.

A mai népszerűtlenség elsősorban annak tudható be, hogy a kilépéssel elveszítettem a szocialista szavazók nagy részének támogatását. Az SZDSZ elnökének nem az a feladata, hogy saját népszerűségét ápolgassa. Felvállaltam nagyon sok konfliktusos ügyet, ez volt a dolgom. És végül, amikor kellett, akkor tudtam dönteni a koalícióból való kilépésről. Ha az utóbbi négy hónapot nézzük, miközben a támogatottságom a szocialisták körében jelentősen csökkent, addig az SZDSZ-szavazóknál több mint tíz százalékot nőtt.

Tekintve, hogy a mintában az SZDSZ-szavazók nagyon kis részt képviselnek, ezért hiába támogatnak az SZDSZ-szavazók, hiába szimpatikus nekik az, amit megléptünk, a teljes mérésben a népszerűségemet nem befolyásolja. Én nem népszerűségi versenyen akarok győzni, hanem világos stratégiát ajánlok az SZDSZ-nek. Bokros Lajos sem volt népszerű, nélküle mégis összeomlott volna a gazdaság. Ma már alig van, aki ne ismerné el, hogy amit csinált, az helyes volt.

Nemcsak ön, pártja népszerűsége is negatív rekordokat döntöget, pedig megválasztása előtt tízszázalékos támogatottságot ígért az akkor öt százalékon álló SZDSZ-nek. Mára letornázták magukat az akkori támogatottság ötödére.

Mindenekelőtt tegyük helyre ezeket az adatokat! Az SZDSZ ma a különböző mérések szerint egy és négy százalék között áll. Akárcsak tavaly márciusban, amikor három-négy százalékot mértek. Látni kell, hogy az elmúlt tíz évben a Szonda mindössze háromszor mért öt százalék feletti támogatást az SZDSZ-nek. Ez azért van, mert az SZDSZ mindig a változtatás szükségességét ajánlotta a választóknak. A rendszerváltáskor is erről beszélt, és ma is. Következetesen képviseltük a felelős reformpolitikát, de a reformokból jórészt nem lett semmi, viszont ezek az ügyek ráégtek az SZDSZ-re.

De ne felejtsük el azt sem, az utóbbi négy hónapban további ügyek terhelték meg a pártot: ilyen volt például a T. Asztalos Ildikóhoz és Köteles Péterhez köthető borsodi botrány. Ez nagyon sokat ártott a pártnak. Nagyon sajnálom, hogy a mai napig senki sem állt ki, és nem vállalta ennek politikai következményeit. A másik gond a kilépés körüli elbizonytalanodás. Nem használt, hogy a kilépés után nem sokkal több politikusunk - hezitáló nyilatkozatokkal - a koalícióba való visszatérést tartotta az egyetlen járható útnak.

A csalási ügyek közül miért csak a borsodit emeli ki? Miért nem beszél a szabolcsi álküldöttek legalább olyan felháborító ügyéről? Kétségtelen, hogy BAZ megyében nem vállalta senki a politikai felelősséget, de Szabolcsban sem vitte el senki a balhét.

Szeretnék nagyon egyértelmű lenni. Jüttner Csaba szabolcsi elnök azonnal rendőrségi feljelentést tett, ez Borsodban elmaradt. A másik, hogy Szabolcsban a gyanúja sem merült fel annak, hogy bárki tevőlegesen részt vett a csalásban. Nem szeretnék erről többet beszélni, hiszen zajlik egy eljárás T. Asztalos Ildikó ügyében.

Ha nyer, hol lesz Fodor Gábor helye az SZDSZ-ben?

Tavaly, amikor nyertem, elmondtam: arra fogok törekedni, hogy integráljam azokat, akik nem velem voltak. Fodor Gábor miniszter lett, egyik legfőbb támogatója, Gulyás József, az országos tanács elnöke lett, és nagyon sok meghatározó, Fodort támogató politikus kapott helyet szakpolitikai kabinetekben. A vezető posztokat tekintve méltányosan jártam el legutóbb is. Most is hasonlóra készülök, csak kormányzati posztot nem fogok tudni felajánlani riválisomnak.

Van B forgatókönyv arra az esetre, ha Fodor nyer?

Nem erre számítok, de nem akarom megkerülni a kérdést. Én akkor is az SZDSZ-ért fogok dolgozni.

Tehát nem tervez visszavonulást egy bukás esetére? Például lehetne nagykövet.

Eszem ágában sincs.

Mit tart legnagyobb pártelnöki sikerének, kudarcának?

A legnagyobb siker, hogy végre karakteres és egyértelmű liberális politikát fogunk tudni képviselni. A koalícióból történő kilépéssel ellenzékben erre már van lehetőségünk. Ezt sikernek tartom. Kudarcnak azt, hogy talán túl későn léptünk ki. Addigra a koalíciós konfliktusokban feléltük az energiáink nagy részét, miközben a reformokból nagyon kevés valósult meg.