Tízmilliárdos bírság a csepeli szennyvíztisztítónak

Az Index Brüsszelből származó értesülése szerint a szennyvíztisztító támogatásának 25 százalékát vonná el az unió, korábbi közbeszerzési problémák miatt. Ezt a pénzt a telep építésénél állami és önkormányzati forrásból kellene pótolni, de a bírság összegét nem vennék el az országtól: a szennyvízprogram más elemeinél fel lehetne használni.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) az Indexnek a következőt nyilatkozták: a kedden hivatalosan megkapott bizottsági észrevétel – amely a Kohéziós Alapból finanszírozott szennyvíztisztító beruházás közbeszerzési eljárásával kapcsolatos, ennek a folyamatnak egy újabb állomása egy szakmai vitában, amely jellegéből adódóan akár 1-1,5 évig is eltarthat. Ebben a szakmai vitában a kormány több ponton vitatja a bizottság egyes megállapításait, és a továbbiakban is védeni kívánja igazát."

A magyar kormány nem nyugszik bele a döntésbe

Az NFÜ szerint ilyen eljárásokban elképzelhető, hogy a megítélt támogatás egy részét visszatartják majd, de az a projekten belüli más projektelemre ilyenkor többletforrásként felhasználható. A magyar fél, az eddigieknek megfelelően továbbra is vitatja a szabálytalanság tényét. A szakemberek jelenleg is azon dolgoznak, hogy a beruházást ne lassítsa jelentősen ez a vita, és a szennyvíztisztító az előre tervezett határidőre elkészülhessen.

Az Index úgy tudja, hogy a bizottsági vizsgálat mellett párhuzamosan folyik egy uniós számvevőszéki vizsgálat is, ami még nem zárult le. Az Index brüsszeli forrásai szerint a vizsgálat alatt már felmerült az is, hogy a teljes támogatást visszavonják a projekttől.

A bizottság ellenőrei már májusban jelezték, hogy a beruházás közbeszerzési eljárása nem volt kellően versenybarát. Korábban az Index számolt be arról, hogy a francia-magyar Csepel FH konzorcium érvénytelen ajánlattal, valódi verseny nélkül nyerte meg a központi szennyvíztisztító-komplexum 63 milliárdos tenderét, legalábbis ez állt egy birtokunkba került Kehi-feljegyzésben, amely kifogásolja azt is, a tender jogi tanácsadását 71 millió forintért elvállaló ügyvédi iroda közbeszerzés nélkül kapta a megbízást.

Hamar munka ritkán jó

A hivatalos nevén Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megépítésére kiírt tendert rohamtempóban vitte végig a Fővárosi Önkormányzat még 2005-ben, miután a projekt addigi csúszásai veszélyeztették az uniós források lekötését. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt tenderre öten adtak be ajánlatot, hármat azonban kizárt a bírálóbizottság, a negyediket érvénytelennek találta. Az utolsó körben tehát egyetlen versenyző, a francia tulajdonban levő cégeket összefogó Csepel FH konzorcium nyert.

Az eredményt 2005 március 15-én hirdették ki, és még abban az évben, december 30-án aláírták a szerződést. A Kehi feljegyzése megállapítja, hogy a tender lefolytatása ellen jogorvoslati eljárás - kérelem hiányában - nem volt, de "a jelen ellenőrzés eljárási szabálytalanságok gyanúját állapította meg. Megjegyzendő, hogy kérelemre induló jogorvoslati eljárás kezdeményezésének az esélye csekély volt, mivel a szerződések odaítélésénél nem volt ellenérdekelt fél." (A feljegyzésben foglaltakkal ellentétben a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozott a tenderrel, de elutasította a kifogásokat.)

KEHI: Az ajánlat "nem felelt meg az érvényességi feltételeknek"

A 2007. február 8-án kelt dokumentum annyit állapít meg - meglehetősen szűkszavúan - a francia konzorcium győztes ajánlatáról, hogy "nem felelt meg az érvényességi feltételeknek (költségtúllépés, garanciák, műszaki paraméterek)." A tárgyalásokon a győztes pályázó mintegy 30 millió euróval (7,5 milliárd forinttal, 249 euró-forint árfolyamon számolva) mérsékelte eredeti ajánlatát, és 249 millió euróért (62 milliárd forint) vállalta a szennyvíztisztító tervezését, kivitelezését és egyéves próbaüzemeltetését.

A Kehi feljegyzése nemcsak a verseny hiányát és az érvénytelen ajánlatot kifogásolja, hanem az eljárás jogi tanácsadását végző Patay ügyvédi iroda megbízási szerződését is. A 71 millió forintos (285,6 ezer eurós) munkát ugyanis közbeszereztetés nélkül kapta meg az iroda. Dr. Patay Géza ügyvéd arról értesítette az Indexet, hogy időközben e kérdésben a Fővárosi Ítélőtábla 2008. februárjában jogerős ítéletében a szerződés jogszerűségének fenntartása mellett úgy foglalt állást, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem követett el jogsértést, amikor közbeszerzés nélkül kötött szerződést az ügyvéddel.