Áldozatos orvosok a pisiszagú folyosókon
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Visszatér a napsütés, de erős szél várható szombaton - Lázár János a kormány problémáiról: Csoda, hogy még talpon vagyunk
- Belgrádban ingyenes lesz a közösségi közlekedés, de megoldható lenne ez Budapesten is?
- Emeletes busz karambolozott Mosonmagyaróvárnál, több ember megsérült
- Az Egyesült Államok likvidálta az Iszlám Állam vezetőjét
Sajátos életképekkel egészítették ki az Index olvasói készülő kórháztesztünket. A pisiszagú folyosó vagy a gomolygó cigarettafüst sokaknak ismerős lehet, de nem mindenkivel fordul elő, hogy a hónapokkal korábbi hányás nyomait felfedezi a folyosón, esetleg műtét közben a szemébe hullik a vakolat. Persze vannak pozitív tapasztalatok is: áldozatos orvosok, segítőkész nővérek, zseb nélküli köpenyek, hogy a hálapénzt ne lehessen hova tenni. Vajon van-e olyan kórház, ami nem karitatív intézmény, hanem egészségügyi szolgáltatást nyújt?
Olyan sok levelet kaptunk kórháztesztfelhívásunkra, hogy feldolgozásuk igencsak sok időt vett igénybe. Mielőtt a következő hetekben elkezdenénk rárepülni a levelekben szereplő kórházakra, mostani összeállításunkban - kórháznevek és kommentárok nélkül - közlünk néhány személyes tapasztalatot a vécék tisztaságáról, a személyzetről, az általános higiéniáról, a kórházak felszereltségéről, a hálapénzről, az átalakulás nehézségeiről és az étel minőségéről. A jó és rossz tapasztalatokat - és + jellel jeleztük. Ne lepődjön meg, ha több - jelet talál.
Általános vélemények: karitítav intézménynek tűnik
- Szeretném, ha az egészségügy megreformálásáról döntő politikusok csak három napra bekerülnének egy egyszerű vakbélgyulladással egy olyan helyre, ahol megtapasztalnák milyen az, betegnek lenni, és ahol nem vennék figyelembe, hogy kik ők (egyes esetekben el tudom képzelni, hogy ez még előnyt is jelentene).
- Pisi-kaki szag, embertelen körülmények, kibírhatatlan atmoszféra, a nővérek mogorva szótlansággal tesznek-vesznek, de nem lehet tudni mit, az orvos nem tudja bevizsgálni a vért, amit be kell adnia, múlt héten azt hiszem, megölték az apámat, de mivel anyámmal aláíratták gyorsan, hogy ugye nem kér boncolást, ezért nem állítok semmit, mert nem tudnám bizonyítani. Különben sem vagyok rájuk mérges, mert még így is csoda, hogy egyáltalán valaki dolgozik ilyen körülmények között.
- Nagyon látszik, hogy az egész nem szolgáltatáselvű: inkább olyan karitatív intézménynek tűnik. Akik ott dolgoznak, kedvesek, mert nem a pénzért csinálják (persze vannak kivételek).
- Szinte minden területen él a korrupció, a számla ellenében való foglalkoztatás, a borravaló kierőszakolása. Végül is az orvosaink is ebben a helyzetben szocializálódnak/szocializálódtak. Miért várnánk tőlük, hogy ők mások legyenek?
Felszereltség, körülmények: szegényszagú helyek
A férjem betolták a műtőbe, én pedig izgatottan vártam a folyosón. Egyszer csak nagy sürgés-forgásra lettem figyelmes. A nővér futva jött ki a műtőből, hogy hívjanak a szemészetről valakit, mert a kedves betegnek a szemébe hullott a vakolat. Úgy látszik, már itt is működik az "egyet fizet kettőt kap" akció!
A hatágyas szoba plafonjának kb. tíz százaléka felülről csepegett folyamatosan, a megoldás az volt, hogy a hat főből egyet elköltöztettek, a másik ötnek meg mondták, hogy oda ne menjenek, mert csúszik a linóleum.
Szervezetlennek, koszosnak, szegényesnek láttam, és szegényszagúnak éreztem a helyet. Megjegyzem, nem az épület miatt, hanem ahogy ezzel a jobb napokat megélt ingatlannal bánnak, az szomorú. Olyan mintha nem lenne gazdája.
Élmény volt látni a múzeumba való szerszámokat a gipszelőben.
Egy traumatológia bejáratán elvárnék mozgássérült-lejárót is, ugyanis kifejezetten érdekes két mankóval lebicegni hat lépcsőfokot januárban a felfagyott márványon, törött térdizülettel.
Az anyukám szobáján keresztül jártak be az intenzív osztályra, ahol egy nap három újraélesztés volt az ezzel járó felfordulással, kiabálással, kapkodással. Mindhárom beteg sajnos elhunyt. Ez azért rendkívül jó hatással van egy olyan betegre, aki gyakorlatilag nem tudja, hogy mi a baja, csak azt, hogy nem az, amire számított.
Hallottam, amikor az egyik rendszeresen visszatérő betegnek az orvos megjegyezte, hogy "ja, maga már kempingezett velem, tehát tudja miről van szó" (ő aztán kempingágyon töltötte az éjszakát).
A röntgen felszerelés kb. az 50-es években kerülhetett oda. Dupla dózis sugár kell, hogy valamit lehessen látni.
Ön is tud ilyet? Írjon!
Kórházteszt címmel ezután is várjuk leveleiket erre az e-mail címre. Ne csak a rosszat írják meg, hanem azt is, ha valahol különösen jónak találták az ellátást. Írjanak arról, milyenek voltak az ápolónők és az orvosok, milyen a koszt, milyenek a vécék, kaptak-e megfelelő tájékoztatást, odafigyeltek-e magukra. Melyik az a kórház vagy osztály, amelyet barátaiknak nem javasolnának. Nevüket, személyes adataikat zártan kezeljük.
Kérjük, jelöljék meg a kórház nevét, hogy a rosszal szembesíteni tudjuk az illetékeseket, a dicséreteket pedig legyen kinek átadni. Az Index csak ellenőrzött információkkal hozza nyilvánosságra a kórház nevét, úgyhogy árulkodni nem ér.
Higiénia: cigarettaszag, kakiszag
A belgyógyászat-kardiológia tömb földszinti folyosójára betoltak egy szerencsétlen asszonyt, aki sugárban hányta a vért. Nagy futkosás volt körülötte, könyökölt szegény a hordágyon, csupa vér lett körülötte a padló. Hónapokkal később ismét megfordultam ugyanott, és önkéntelenül arra a helyre vetődött a tekintetem, ahol az eset történt: a fűtőtest alatt még ott voltak a nő vérének a felfröcskölődött maradványai megfeketedve.
A kórház tiszta és rendezett volt, bár kétségkívül nem hasonlított a Schwarzwaldklinikre.
Nem hiszem, hogy túl higiénikus az ágytálakat a zuhanyzóban áztatgatni.
Lehet, hogy a PVC-t reggel 6-kor felmosták, de az ágykereten ott van a korábbi beteg ilyen-olyan foltja, az éjjeliszekrény kajamaradékos, tele van hajszálakkal, a fiók kitörölve ugyan, de a sarkokban gigantikus penészes étel, és ki tudja, még milyen maradékok. Nekik ez lehet tiszta. Mert talán otthon is ez a sztenderd. Nekem nem.
Az osztály tiszta, rendes volt. A vécék, zuhanyzók kultúráltak. Jó minőségű, márkás pelenkát adtak a gyereknek. Odafigyeltek rájuk, és kellemes környezetet biztosítottak.
A folyosóra lépve a kosz, pisiszag, rossz levegő lesz az uralkodó élmény. A lépcső után egy nagyon koszos vörös szőnyeg fogadja az embert, utána egy zsíros-koszos tapintású lengőajtó, majd a padló, ami ragad a mocsoktól... A folyosón a pisiszag mellett időnként a nővérdohányzóból kijövő cigarettaszag is eluralkodik.
Vécék állapota: őrjítő
Egyszerű fiú vagyok, gyerekkoromban az én dolgom volt a budi kitisztítása, ha már megtelt, de itt a WC-ben uralkodó bűz még engem is megviselt.
A férfi WC-ben a piszoár fölött egy kilógó polc van felszerelve (kb. mellkas magasságban), így a piszoárhoz nem lehet odaállni. A WC-fülkék zárhatatlanok. Én is láttam vizeletmintát szabadon tárolva.
A női budi őrjítő, amiről annak megépítői és az átvevője tehet, nem a takarítónő. A klotyók olyan szűkek, hogy beférni se lehet, ha befér valaki, az ajtót már nem tudja behúzni, és ha a szűkösség miatt nem ő mocskol össze akaratlanul mindent, akkor az öblítő rendszer olyan sugarú, hogy az ajtóra vágja ki a produktumot.
Valóban nem volt vécépapír, de ezenkívül minden rendben volt, tiszta volt, megmoshattam a kezem folyékony szappannal, és még meg is törölhettem papírtörlőkendővel, amit egy szemetesbe dobhattam. Ja, vécépapírt valóban lehetett kérni.
Azt nem tudom megmondani, hogy vizelet van-e a lépcsőn, de használt papír biztos. Nem baj, gondoltuk magunkban, tovább kell menni, de hiába, nincs villany, nincs ajtó, a mosdóknál pislákol egy lámpa, amivel bemérhetjük, hogy a hányásra van-e rakva valami, vagy fordítva. Minket megsajnált egy szülésznő és egy orvosi vécébe besegít azóta.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
