Alkotmányellenes az ügynöktörvény

Alkotmányellenesnek mondta ki az ügynöktörvényként elhíresült jogszabályt az Alkotmánybíróság (Ab). A Holló András vezette, és a múlt héten tíz fősre kibővült testület szerint alkotmányellenesek a törvény azon rendelkezései, amelyek a személyes adatok kellő védelme nélkül teszik megismerhetővé az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatainál foglalkoztatott személyeknek a levéltárban kezelt személyes adatait. Az Alkotmánybíróság - egyetértve az államfő aggályaival - kifogásolta azt is, hogy a törvény nem tartalmaz megfelelő jogorvoslati garaciákat.

Hiányoznak a garanciák

Az Alkotmánybíróság szerint a törvény alkotmányosan csak akkor kötelezheti a levéltárat arra, hogy honlapján személyes adatokat is tartalmazó iratot tegyen bárki számára hozzáférhetővé, ha ezt olyan eljárás előzi meg, amely - megfelelő garanciák biztosításával - szavatolja az adatok valódiságát.

Az Ab határozata szerint az érintett nyilvántartások titkosságának megszüntetéséből nem következik az, hogy a nyilvántartásban szereplő adatokat mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a levéltárban lévő adatok megismerésére, kutathatóságára van hatályos törvény. "A törvény nem tartalmaz semmilyen kiegyensúlyozást az információ szabadsága és a személyes adatok védelme között, és a korlátozás nélkül, az adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülésének biztosít egyoldalúan feltétlen elsőbbséget" - áll az Ab határozatában.

"Nincs olyan alkotmányos cél, amelynek elérése indokolttá és szükségessé tenné a teljes nyilvánosságra hozatallal járó alapjog-korlátozást" - mondta ki a testület.

Az MSZP alkotmánymódosítást akar

Az MSZP szerint most a Fideszen és a többi parlamenti párton van a sor, mert az Alkotmánybíróság döntéséből kiderül, alkotmánymódosítás nélkül nem lehet elérni, hogy teljes nyilvánosságot kapjon a volt besúgók és hálózati személyek titkos élete. Az MSZP korábban is alkotmánymódosítással akarta alkotmányossá tenni a törvénytervezetet, dacára a Fidesz és az SZDSZ ellenezésének.

Fodor Gábor szerint várható volt, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az ügynöktörvényt. Az SZDSZ-es képviselő erről kedden beszélt az MTI érdeklődésére. A törvényt a közszereplő fogalmának kiterjesztésével lehetne alkotmányossá tenni anélkül, hogy az alkotmányt módosítani kelljen, mondta. Szerinte a parlamentnek újból foglalkoznia kell az ügynöktörvénnyel, és várható, hogy ismét előkerül az alkotmánymódosítás kérdése is.

Sólyom László köztársasági elnök a Heti Válasznak adott augusztus 18-i interjújában - nem konkrétan az ügynöktörvény kapcsán, hanem általánosságban - azt monta: "évek óta mondom, hogy az alkotmányosság tisztelete hanyatlik. Ez most már magának az alkotmánynak a kezelésében is megmutatkozik. Nem válhat elfogadottá, hogy ha egy politikai célt nem tudnak alkotmányos aggályok miatt megvalósítani, akkor az alkotmányt akarják módosítani."

A Fidesz nem asszisztál

"A kormánytöbbség tudatos, szándékos alkotmánysértést követett el, hiszen maguk az előterjesztők, valamint a kormány nevében nyilatkozó igazságügy-miniszter is tisztában volt azzal, hogy ez a törvény ebben a formájában az alkotmányba ütközik" - közölte Répássy Róbert fideszes képviselő. "A Fidesz nem kívánt asszisztálni ehhez szándékos alkotmánysértéshez" - mondta.

"Az MSZP-nek tudomásul kell vennie, hogy az alkotmányos játékszabályokat be kell tartani" - mondta a Répássy Róbert, aki emlékeztetett arra is, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány negatív rekordot állított fel, hiszen eddig másfél tucat alkotmánysértést követett el.

Előzmények

Két héttel az ügynöktörvény május végi elfogadása után Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta a jogszabályt. Az Országgyűlés május 30-án szavazta meg a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának létrehozásáról szóló törvény módosítását.

A módosítás minden állampolgár számára nyilvánossá tette volna az ügynökaktákat. A törvénymódosítást Mádl több ponton is alkotmányellenesnek vélte, így például azt, hogy alkotmányos indok nélkül korlátozták volna az érintettek személyes adatainak védelmét. Az államfő alkotmányosan kifogásolhatónak tartotta azt is, hogy a törvény nem biztosított volna az érintett személyeknek hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek és megbízhatóak.

Nekiláttak többször is

Az ügynöktörvény módosítását tavaly decemberben vetették ismét fel, ebben a kormányciklusban már másodjára. A 2002-es kormányváltás után nyilvánosságra került, hogy az új miniszterelnök, Medgyessy Péter a rendszerváltás előtt a III-as főosztálynak dolgozott. Az akkori törvénymódosítási lendület hamar abbamaradt. A törvény megváltoztatására felállt bizottság - többnyire a szocialisták ellenállása miatt - érdemi eredmény nélkül fejezte be a munkát.

Tavaly ősszel aztán egymás után kerültek elő a különféle hitelességű korabeli iratok, beszervezési nyilatkozatok, és különféle listák. A tavalyi ügynöklelepleződési-sorozat fedte fel Forró Tamás televíziós személyiség, Vikidál Gyula zenész, Novák Dezső futbalista, vagy Molnár Gál Péter színikritikus titkos előéletét.

2004 decemberében Gyurcsány Ferenc adott újabb lendületet a törvény megalktásának. Azonban a teljes nyilvánosságot ígérő eredeti nekibuzdulásból MSZP-s, fideszes, MDF-es és SZDSZ-es módosítások miatt, senkinek sem jó, és alkotmányellenes jogszabály született.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!