Szuperholding kezelheti az állami vagyont

Név szerinti szavazáson döntött egy, az állami vagyont kezelő szuperholding létrehozásáról a parlament. Miután mindenki tartotta magát a pártukázhoz 190 igennel és 156 nem szavazattal hívták életre a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t. A kormány egy picit engedett a jogszabály körül kialakuló huzavona során, s megváltoztatta a köztársasági elnök által korábban visszadobott törvényjavaslatot.

Átforgatták az állami vagyonról szóló törvényt a kormánypártok, de csak módjával. A változtatásokra a köztársasági elnök szorította rá a koalíciót. Sólyom László nehezményezte, hogy az állami vagyon fölött a jövőben diszponáló, az Állami Privatizációs Zrt.-ből, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságból és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet összegyúrásából megszülető Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t felügyelő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) nehezen elmozdítható tagjait a miniszterelnök nevezné ki, mégpedig a parlamenti ciklusokon átívelő időszakra. Azaz az állami vagyon értékesítéséről kötött szerződések az utódkormány kezét is kötnék, ráadásul gyakorlatilag a miniszterelnök akarata szerint, miközben a kormány elháríthatná magáról a felelősséget egyes rossz döntésekért.

A kormány részben eleget tett az államfő kérésének, bár a hatéves időtartamot nem kurtította meg, a tagokat azonban nem a kormányfő, hanem a köztársasági elnök nevezi majd ki. Csak hát a miniszterelnök javaslatára. Márpedig – emlékeztetett az Alkotmánybíróság egy korábbi jogszabály értelmezésére a fideszes Salamon László – az államfő csak törvénysértő javaslat esetén vétózhatja meg a kormányfői ajánlást.

Mindenestre a szocialisták állhatatosan bizonygatták, hogy nem az állami vagyon kötelező eladásáról (szofisztikáltabb formában: lehetőségéről van itt szó), pusztán egy modern, központosított „értékkezelésről”. Ezt bizonyítandó a kormány által beterjesztett első változatot a parlamenti szavazáson jelentősen felpuhították, számos céget levettek arról a listáról, amely a tartós állami tulajdonból kikerülő, vagyis privatizálható társaságokat sorolta fel. A kormány eredeti terveitől eltérően nem lett volna eladható a Szerencsejáték Zrt., sem a Magyar Posta, sem a kormányzati portált üzemeltető Kopint Datorg Zrt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!