Új kátyúk keserítik az autósok életét
További Bulvár cikkek
Borzasztó állapotok uralkodnak a fővárosi utakon, mondta az Indexnek egy taxis, akivel megtekintettük a kerékgyilkos kátyú helyét. Azért csak a helyét, mert keddre a közterületfenntartók betömték a lyukat, a helyszínen csak néhány összetört dísztárcsa és a kátyúból kikerült törmelék árulkodott a balesetveszélyes úthibáról. A fuvarosok szerint a csapadékos téli idő hatására szinte burjánzanak a kátyúk. Budapest legtöbb kerületében vannak olyan úthibák, amelyek könnyen durrdefektet okozhatnak.
Klikk a képre!
A taxisoknak az átlagautósokénál némileg könnyebb a helyeztük, hiszen jobban ismerik a város útjait, és tájékoztathatják egymást a durvább kátyúkról. Néhány útszakaszt mi is végigjártunk, a látottak alapján (lásd mellékelt képeinket) azt tanácsoljuk az autósoknak, hogy vezessenek óvatosan többek között a Bem téren, a Margit hídon, a Váci úton, de nem árt az elővigyázatosság a Moszkva téren, a Hűvösvölgyi úton, illetve a Szentendrei úton a felújított szakasz után (körülbelül Békásmegyernél).
A X. kerületben a Pongrác úton szintén sorozatban okozott több százezer forintos károkat az arra haladó autókban az úttest közepén keletkezett egyméter átmérőjű kátyú. Úgy tudjuk, hétfőn este ennél a lyuknák legalább tizenöt károsodott autóról készítettek jegyzőkönyvet a rendőrök - akik egyébként a túlterheltség miatt több órás késéssel érkeztek a helyszínre. Az egyik károsult szerint ezen a helyen azért feneklett meg annyi autó, mert a sofőrök figyelmét lekötötte, hogy két, szintén komolyabb méretű kátyút kikerüljenek, és szinte belekényszerültek a középvonalnál kialakult, még nagyobb lyukba.
A kátyúhelyzetre egy hétfői hír irányította rá ismét a figyelmet. Legalább harminc autós szenvedett durrdefektet a budai alsórakparton a Lágymányosi híd és a Petőfi híd közötti szakaszon, egy mintegy egy méter átmérőjű, negyven centi mélységű, élesre tört szélű kátyú miatt.
Hibás technológia és a spórolás
Almássy Kornél szerint lehetőleg sűrített levegővel kellene kifújni a kátyúk körbevágása után a lyukakból a port, törmeléket, nem elég, hogy egyszerűen kisöprik az aszfaltozás előtt a kátyút. Ezt nem lehet mindenütt megtenni, mert a sűrített levegő "bevetése" időigényesebb, és nagyobb lezárásokat követelne, de a jelenleginél többször kéne használni ezt a kissé drágább megoldást.
A kátyúk betemetéséhez hengerelt aszfaltot vagy öntött aszfaltot használnak. Fontos lenne, hogy jobb minőségű aszfaltot használjanak a kátyúzáshoz, és az is, hogy ugyanolyan tulajdonságokkal bíró hengerelt aszfalttal kátyúzzanak, mint amilyet az útfelújításokkor szoktak alkalmazni. Nem elég, hogy a kátyú körbevágása, kisöprése, illetve kifújása után simán csak aszfaltot raknak a meglévő útszerkezetbe. A meglévő aszfaltot és az új aszfaltot útibitumennel, bitumenes emulzióval, tehát egyfajta ragasztóval kellene egymáshoz rögzíteni.
Ha öntött aszfaltot használnak, akkor figyelembe kellene venni, hogy az később zsugorodik, ezért egyfajta tömítőszalaggal, illetve a már említett bitumennel kellene körbevenni a kátyút, miután kivágták a széleit. Ez a tömítés nemcsak az aszfaltrétegeket tartaná össze, hanem megakadályozná a víz beszivárgását is. Persze ez a módszer drágítaná a kátyúzást.
A fővárosi önkormányzat a Műegyetem Út- és Vasútépítési Tanszékét kérte fel arra, hogy a 2005 márciusa és novembere között végzett budapesti kátyúzásról készítsen szakvéleményt. Az elkészült tanulmány szerint sok a hiba a munkálatokban, a problémákat többek között a nem megfelelő anyagok használata, a hibás technológia és a spórolás okozza. Minderről Almássy Kornél, egyetemi tanársegéd, a tanulmány egyik szerzője nyilatkozott az Indexnek.
Almássy elmondta, hogy tanulmányuk készítésekor nem politikai, hanem szakmai szempontokat vettek figyelembe, szerinte ez az első részletes elemzés a kátyúzásokról Budapesten. Almássy azt állítja, a budapesti utakon a megoldás az elöregedett szerkezetek cseréje lenne, nem a toldozgató-foldozgató kátyúzás, a teljes útfelújításokra azonban gyakran nincs elég pénz. A kátyúzás minőségén azért javítani kellene.
Almássy elmondta azt is, hogy felméréseik szerint az FKF Rt.-nek, vagyis a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nek van Budapesten a legjobb gépparkja a kátyúzáshoz. Azzal kapcsolatban, hogy a Városházán felmerült: csökkentik az FKF Rt. szerepét, és más cégeket is megbíznak a kátyúzással, Almássy elmondta, hogy még mindig ez a fővárosi vállalat nyújtja a legjobb teljesítményt, a spórolás, a minőségi hibák előfordulása más vállalkozóknál még gyakoribb.
Télen csak rossz megoldás
Télen például bitumenemulziót nem is gyártanak, a Mol novemberben leáll a termelésével, mert fagyérzékeny. Tartósítani ezt az anyagot nem lehet, minőségét csak egy-két hétig lehet 40-50 fokos hőmérsékleten, állandóan keverve fenntartani. Az FKF így is az egyetlen cég Budapesten, amely télen is fenntartja aszfaltüzemét, és a vállalat gépparkja is messze a legalkalmasabb a kátyúzási feladatok elvégzésére. (Bitumenes emulziót nem gyártanak, ez olajipari termék.)
Esztergályos elmondta: esős, vizes időben éppen ezért akármilyen is a minősége az aszfaltnak, akármennyire hiányzik a bitumen, meg kell csinálniuk a kátyúkat. Így például a rakparti lyukat is aznap már egyszer kijavították, de a technológia alkalmatlansága miatt pár óra múlva újra gödör tátongott az úton. Most is mindent megtesznek a pótlásért, de esős-havas időben egyszerűen nem lehet tökéletes munkát végezni.
Esztergályos szerint esőben és hóban aztán végképp nehéz kifújni mindenféle port és törmeléket a lyukakból az aszfaltozás előtt, hiszen nincs is por ilyenkor. Ha viszont tiszta az idő, nem esik az eső, akkor a forgalmas utak miatt nem lehet sűrített levegővel tisztítani a kátyúkat, mert az még nagyobb torlódásokhoz, fennakadásokhoz vezetne.
Esztergályos Gábor, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. fő-építésvezetője az Indexnek elmondta: szakmailag teljesen egyetértenek Almássy Kornél megállapításaival. Elvben ugyanis az FKF-nél is tudják, hogy miként kellene ezeket a feladatokat elvégezni, de az építőipar más ágazataival ellentétben a közterület-fenntartók nem tehetik meg, hogy november táján leállnak a munkákkal, és csak addig végeznek - műszakilag tökéletes - beavatkozásokat.
Kátyúzni ugyanis elvben csak a szokásos építőipari időszakban, tavasszal-nyáron-ősszel lehet, és akkor is csak száraz időben. Ez azt jelenti, hogy télen, esős-havas időben műszakilag csak rossz megoldást alkalmazhatnak. A világon ugyanis sehol sincs olyan technológia, amellyel gyorsan és jól pótolhatnák az útból hiányzó részeket.
A rakparti kátyúk keletkezése sokszor órák kérdése. Nem kizárt tehát, hogy egy nap több kátyú alakuljon ki ugyanott, és a rakparton fokozza a terhelést a rendszeres teherforgalom, amihez a Duna miatt eleve nagyobb páratartalom párosul. A nagy teherforgalom nemcsak a súly miatt okoz gondot, hanem a teherautók gumijai nem benyomják a helyükre az aszfalt részecskéit, hanem szinte kiszívják őket. Így a rakparton különösen nehéz helyzetben vannak a közterület-fenntartók.
Esztergályos hozzátette, hogy az FKF állandó ügyeletet tart a kátyúzás miatt, karácsonykor is dolgoztak a főváros útjain, és szilveszterkor is a helyükön voltak a cég munkatársai.
A főváros megduplázza a kátyúzási kapacitásokat
2005-ben javult az utak minősége Budapesten, legalábbis ezt bizonyítja a kátyúkárok miatt kifizetett összeg változása. 2004-ben az FKF Rt.-nél 2810 jogos kárigényt fizettek ki, 308 millió forintos értékben. 2005-ben némileg mérséklődött az esetszám, vagyis 2482 jogos panasz vetődött fel, viszont a kárösszeg drasztikusan visszaesett: mindössze 160,5 millió forintot kellett az FKF-nek fizetnie, tájékoztatott Szegedi Péter szóvivő.
A kátyúba esett autósok nagy része az adott út kezelőjéhez vagy az érintett önkormányzathoz fordul kártérítésért. Az önkormányzatok gyakran kötnek felelősségbiztosítást az ilyen esetekre. A Generali Biztosító Rt.-nek néhány önkormányzati ügyfele van. A károsult autósok, ha bizonyítani tudják, hogy a kátyú miatt sérült meg az autójuk, továbbá az utat fenntartó szervezet is elismeri a felelősségét, akkor a biztosító fizet. A Generalinál télidőben naponta egy-két ügyfél jelentkezik kárigényével, tudtuk meg a biztosítótól.
Esős, latyakos időben nem lehet kátyúzni, de a fővárosnak fel kell készülnie arra, hogy a naponta átlagosan keletkező 300 kátyút akkor is balesetmentessé tegye, ha nem tartós a tömítőanyag, amit leraknak, mondta az Indexnek Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Az FKF Rt. kapacitása 250-300 kátyú elhárítására elegendő elvileg. Ez átlagosan megfelelő mérték lenne, de valójában a rossz időben, amikor nappal esik, este, éjjel pedig fagy, akkor a kátyúzásra nem elég e cég ereje.
Ezért most a főváros újabb közbeszerzési pályázatokat ír ki, és az FKF-nek adott 1,2 milliárd forint mellett ugyanekkora megbízást ad külső cégeknek is. Vajda szerint márciustól érezhetően javulni fog Budapesten a kátyúhelyzet. Addig azonban az autósoknak is jobban kell vigyázniuk, az útviszonyoknak megfelelően kell hajtaniuk.
A főpolgármester-helyettes szerint tavaly januárban 4500-4800 kátyú volt Budapesten. Most ennek egyharmada keletkezett csupán, mert a legrosszabb állapotú utakon megkezdődött a teljes útfelújítás. A teljes rekonstrukció ugyanis az egyetlen tartós gyógyír a kátyúproblémára. Jövő januárra Vajda reméli, hogy még jobb lesz a helyzet, mert a 2005-ös nyolcvan kilométernyi útfelújítás után idén 150 km-nél is több kap új burkolatot.
A kátyúba hajtást megúszni nem lehet. Hiába figyel az ember gúvadó szemmel, a kátyú mindig győz. Mert kiszámíthatatlan, álcázza magát és túlerőben van. Ahol tegnap még nem volt, mára van. Ami a minap pocsolya volt, ma tengelykitépő vizesárok. És aki minden kátyút kikerül, a nagy cikázásban előbb-utóbb nekimegy valaminek.
A mai autókat egyre nagyobb gumikkal és keréktárcsákkal szerelik, mert az a divat. A peres (sportos) gumi sérülékeny, a nagy felni is. És drága. Egy sérült könnyűfémkerék javítása 10 000 forint környékéről indul, az oldalfalán sérült gumi jellemzően menthetetlen. Az olcsóbb, gyengébb, régebbi autók tulajdonosainak kisebb a kockázata, az egyszerű acélfelni pár ezer forintért cserélhető.
Egy modern, középkategóriás autó könnyűfém felnijének és gumijának cseréje 40-80 000 Ft. Ha német luxusautónk kerekét tépi ki valamelyik frissen felújított városi főút, százezrekre számíthatunk. És ez még csak a kerék. Egy modern autó féltengelye, differenciálművel, mifenével sok százezer forint, plusz munkadíj. De nem nekik a legrosszabb, hanem a régi, pláne a jó karban tartott régi autók gazdáinak.
Egy 15 éves Merci nem halálra szánt autó. Hiába költ rá a gazdája milliókat, hogy tökéletes karban tartsa, a tönkretett alkatrészeire rémes avultatás után akar majd fizetni a közútkezelő vagy biztosítója. Akkor is, ha azokat aznap szerelte be újonnan.
Mit tegyen az autós?
1. Ússza meg a telet.
2. Ha kátyút fog, álljon meg, és nézze meg, mi történt. Ha otthon veszi észre a bajt, már késő.
3. A helyszínen készítsen fotókat és lehetőleg hívjon rendőrt. Ők utálnak ilyesmivel foglalkozni, de a későbbi ügymenetben nem árt a jegyzőkönyvük.
4. Legyen vele tisztában, hogy mindenképpen ő szív: ha a kárának egy részét meg is téríti a kerületi vagy a Fővárosi Önkormányzat közútkezelője, összességében (a pénz behajtatása, a pótalkatrész felkutatása és beszereltetése, a gyaloglás autó nélkül, a kiesett munkaidő, stb) okvetlenül súlyosan rosszul jár.
5. Gondoljon arra, hogy a tömegközlekedők legfeljebb a jegyük árát bukják el, ha szétszakad alattuk a csuklós Ikarus, és talán annak az útarányos részét is visszaperelhetik.
6.Tegyen csomagtartójába egy zsák zúzottkövet, és töltse fel az árkokat maga.
7. Alakítson hobbikátyúzókört barátaival, és éjszaka járjon aszfaltozni. Jó társaság, kellemes pakuraszag, közjó.
8. Jelezze elégedetlenségét választott vezetői felé. Engedjen arra következtetni, hogy az utak állapota fontos az ön választói szándéka szempontjából.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
