Mitől védett a védett tanú?

Az elmúlt hetekben a meglehetősen szövevényes kecskeméti maffiaper eseményei hívták fel a figyelmet a tanúvédelem kérdéseire, többek között a "védett tanúként" emlegetett szerbek (akik korábban gyanúsítottként szerepeltek az ügyben, de vallomásaikkal a fő vádlottakra bizonyítható a vád) helyzetére.

A naponta befutó hírek egyszer arról szóltak, hogy egyiküket ismeretlenek el akarták rabolni, más alkalommal még az érintett nevét is közreadják a hírügynökségek, miközben kommandósok vigyáznak rájuk. A tárgyalóteremben arccal, névvel tesznek vallomást a vádlottak ellen, miközben azok bent ülnek a teremben, és más érdekeltek is szabadon látogathatják a nyilvános tárgyalásokat. Legutóbb a tárgyalási szünetben dulakodás is történt, ami feltehetőleg annak is köszönhető, hogy nem titkolják a tanúk személyazonosságák.

Törvény írja elő

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a tanú védelméről több módszert említ annak érdekében, hogyha szükséges, a tanú életét, testi épségét vagy személyes szabadságát megvédjék, valamint hogy vallomástételi kötelezettségének eleget tegyen, illetve vallomását megfélemlítés nélkül tehesse meg.

Csics Péter, az ORFK Tanúvédelmi Szolgálat vezetője az Indexnek elmondta, az egyik ilyen módszer a tanú személyi adatainak zárt kezelése , amikor személyi adatait - ha kell, a nevét is - elkülönítve, zártan kezelik. Ez a legrégebbi és legelterjedtebb, de egyben a legkevésbé hatékony tanúvédelmi eszköz, ugyanis ilyenkor a tanúnak meg kell jelennie a bíróság előtt, vallomást kell tennie, vállalva arcát és azt, hogy a vádlott, akire terhelő vallomást tesz, fel- vagy megismeri. A kecskeméti maffiaperben védettként emlegetett tanúk egyrészt ilyen védelemben részesülnek, esetükben a nevükön kívül más adatokat nem hoznak nyilvánosságra, némelyikük emellé személyi védelmet is kap. Az adatok zárt kezelését a bíróságon minden tanúnak felajánlják, így azzal bárki élhet, aki nem szeretné, hogy személyes adatai elhangozzanak a tárgyaláson.

Különösen védett tanúvá nyilvánítható valaki, ha az ő, vagy a hozzátartozójának élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek van kitéve. A legfontosabb azonban, hogy az ügy kiemelkedő súlyú legyen, a vallomás pedig lényeges körülményre vonatkozzon, amit más bizonyítékkal nem lehetne alátámasztani. A különösen védett tanúnak nem kell személyesen megjelennie a bíróságon, csak a vallomásáról készült, név és személyes adatok nélküli jegyzőkönyvet ismertetik a tárgyaláson.

Ezekben az esetekben meglehetősen sérül a védelemhez való jog, hiszen csak a nyomozó bírón keresztül lehet kérdéseket feltenni az ilyen tanúnak. Ráadásul, ha az ügyészség csak ilyen tanú bevetésével tudja bizonyítani a vádat, akkor az Európai Bíróság állásfoglalása szerint nem ítélhető el a vádlott. Mindazonáltal ez is gyakori tanúvédelmi eszköz, annak ellenére, hogy nem mindig hatékony. Sok a hibalehetőség, a jegyzőkönyvekben például figyelmetlenségből bennmaradhatnak olyan vallomásrészletek, amik alapján könnyű azonosítani a tanút, de gyakran maguk a tanúk sem viselkednek a saját érdeküknek megfelelően.

Egy tanú különösen indokolt esetben személyi védelmet kaphat. Ez a leglátványosabb, és egyben a legköltségesebb módszer. Enyhébb esetben a védett fél lakhelyének őrzésével, a bíróságra kísérésével jár, de ha szükség van rá, akkor költöztetést is jelenthet. Ez a védelem a hatóság munkatársainak is elrendelhető, mint ahogy a kecskeméti fegyvercsempészügyet felgöngyölítő ügyészek esetében is történt. A kecskeméti maffiaperben a látványos rendőri jelenlét is jórészt ennek köszönhető, nemcsak a vádlottakat kísérgetik fegyveres rendőrök, de a védett tanúkra is kiemelten vigyáznak.

Tanúvédelmi program

A 2001-ben elfogadott, 2002 áprilisában hatályba lépett tanúvédelmi törvény értelmében a fentieken túl külön tanúvédelmi programba is be lehet vonni valakit, de ehhez külnleges körülményeknek kell fennállniuk.

Új személyazonosság

A program lényege, hogy az érintettet gyakorlatilag kiemelik korábbi életéből, hogy ne találjanak rá az esetleges rosszakarók. Személyre szabott "legendát" (azaz fiktív élettörténetet) kreálnak neki, új személyazonosságot kap, új helyen új életet kell élnie határozatlan ideig. Új munkahelyet, új ismerősöket, barátokat kell szereznie, hazudnia kell mindenkinek korábbi életéről, és mindeközben még a saját anyját sem hívhatja fel, csak a rendőri kapcsolattartókon keresztül érintkezhet szeretteivel, ezt is csak a legszükségesebb esetben. Az érintettek rászorultsági alapon szociális és pénzbeli támogatásban részesülhetnek, az ilyen "létfenntartási támogatások" mikéntjét kormányrendelet szabályozza, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér adható.

Adatzárlattól a plasztikai műtétig

Nemzetközi együttműködésben akár külföldre is költöztethetik az érintettet, és onnantól már az ottani hatóságok dolga a védendő személy elrejtése (ugyanígy Magyarországon is élhetnek külföldi védett tanúk, akiket a hazai szolgálat "karol fel"). Extrém esetben plasztikai műtétre is lehet mód, bár hazánkban csak a külső e nélküli elváltoztatására volt eddig példa.

Jelenleg 15-20 fő között van azoknak a száma, akik tanúvédelmi programban vesznek részt, ez körülbelül 10-12 ügyet jelent. "A tanúvédelmi program sokszor hatékonyabb, mint más nyílt vagy titkos adatszerző operatív tevékenység a nyomozás során. Nagyon sok ügyben lehetett volna eredmény, ha korábban bevezetik Magyarországon ezt a rendszert" - vélekedett Csics Péter.