Történelmi beszéd Bush szimbolikus látogatásán

2006.06.21. 15:23
Felmerülnek ugyan gazdasági témák Bush magyarországi látogatásán, az elnöki vizit mégis inkább szimbolikus jelentőségű. Az 1956-os forradalom és a magyar rendszerváltás előtt tisztelgő elnök az európai-amerikai kapcsolatokról mond az amerikaiak szerint "történelmi jelentőségű" beszédet, háttérben Budapest panorámájával.

"Történelmi jelentőségű" beszédet akar mondani George W. Bush amerikai elnök Budapesten, a Gellért-hegyen, szivárgott ki az amerikai elnök környezetéből. Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint - aki szintén csak annyit tud a tervezett beszédről, hogy az Egyesült Államok és Európa viszonyáról fog szólni - országimázs szempontjából is szerencsés, hogy a CNN-en élőben közvetített beszéd háttereként a budapesti panoráma szolgál majd.

Uralkodó szimbolika

Az amerikai elnök útja a beszéden túl is inkább szimbolikus jelentőségű, mondta el Göncz a kormányszóvivői tájékoztatón. Az elnök látogatása "tisztelgés az 1956-os forradalom, illetve Magyarország rendszerváltó teljesítménye előtt", mondta el a miniszterasszony.

A tárgyalásoknak természetesen témája lesz a magyarokkal szembeni vízumkényszer. Göncz hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai között különbségeket tevő amerikai vízumpolitika kérdése a szerdai EU-USA csúcson is felmerült Bécsben, ahol az unió tisztségviselői is a megkülönböztetés ellen szóltak fel. Göncz cáfolta azokat a híreket, hogy az EU tagállamaiban felmerült volna vízumkényszer szankcionálása, bár nem nevezte kizártnak, hogy idővel erre a lépésre is sor kerüljön.

Nem tárgyalnak foglyokról

Kérdésünkre, hogy témája lesz-e a kétoldalú tárgyalásoknak a guantanámói fogolytábor és a CIA fogolyszállításainak ügye, Göncz kifejtette, hogy Magyarország szerepét az Európa Tanács hivatalos vizsgálata is tisztázta, az ország neve nem is szerepel a zárójelentésben. Guantanámo ügye a bécsi EU-USA csúcs egyik témája volt, ahol a hírek szerint a záródokumentumban az EU és az Egyesült Államok közösen foglalnak állást az emberi jogok és a nemzetközi jogi normák betartása mellett. Göncz szerint az amerikai álláspont változására utal az is, hogy a napokban már Bush is elképzelhetőnek nevezte a guantanámói fogolytábor felszámolását.

Göncz szerint Magyarország ezeket az ügyeket szövetségesi szerepvállalása keretében rendezi, az EU tagállamaként a bécsi csúcson az emberi jogok híveinek táborát erősítette. Ugyanakkor államközi szinten nem fog felvetődni a téma. Sokkal inkább a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok fejlődése, az amerikai befektetések és az energiapolitikai kérdések.