Irak uránt dúsít atomfegyvereihez

Bár az iraki fegyverzetellenőrök egyik volt vezetője, az amerikai Scott Ritter szerint 1998-as távozásukkor az ország fegyverzetének 90-95 százalékát leszerelték, az amerikai vezetés szerint Husszein hadserege atomfegyverek előállítására készül. "Ha Irak valóban rendelkezik azokkal a fegyverekkel, amiről Bushék beszélnek, azt kizárólag 1998 óta szerezhették be. Ezt jobban alá kéne támasztania a kormányzatnak, mielőtt háborúba kezd" - mondta el Ritter a CNN-nek.

Amerika egyedül maradt Nem támogatna egy Irak elleni háborút Kanada, amennyiben annak célja pusztán Szaddam Husszein megdöntése lenne. "Ha csak azért kellene megdönteni Husszein hatalmát, mert az iraki vezető nem demokrata, akkor a Föld vezetőinek háromnegyedét is lel lehetne cserélni" - nyilatkozta Jean Chrétien kanadai miniszterelnök. Bush hétfőn találkozik a kanadai kormányfővel, hogy meggyőzze az amerikaiak Irak elleni bizonyítékainak hitelességéről. A háborút Franciaország és Belgium is csak akkor támogatná, ha hasonlóképpen foglalna állást az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Pakisztán nem vesz részt egy Irak elleni támadásban, az országnak "elég gondot jelent saját határainak ellenőrzése" - nyilatkozta Pervez Musarraf államfő. A háborús várakozások közepette hétfőn tovább drágult a kőolaj világpiaci ára, a nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate könnyűolajfajta irányadó ára fél dollárt emelkedett péntekhez képest.

Propagandaháború

"Egyszerűen nem arról van szó, hogy egy békeszerető ember szeretné, ha békén hagynák" - mondta el a CNN-nek Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Értesülései szerint Irak olyan alumínium csöveket szerzett be, melyeket "kizárólag urán dúsításához használhatnak". Hasonlóan nyilatkozott Bush háborúpárti alelnöke, Dick Cherney is. "Husszein az elmúlt 14 hónapban agresszív atomfegyverkezési programot kezdett, véleményünk szerint akár az Egyesült Államok is célországává válhat egy iraki támadásnak" - mondta az NBC televíziónak.

A hétvégét a kormányzat vezető tisztviselői nagyrészt az irakiak fegyverkezésének bizonyításával töltötték. Erre a szenátusi meghallgatások és a külföldi közvélemény meggyőzése miatt is szükségük lehet. Elemzők szerint az amerikaiaknak eddig nem sikerült igazán meggyőző bizonyítékkal előállniuk arról, miért is szükséges a háború.

Munkára bíztatta atomtudósait

Nem meglepő tehát, hogy a New York Times vasárnapi számában újabb bizonyítékokat közöltek az iraki atomfegyverkezésről. Irak az elmúlt hetekben urándúsításhoz használt eszközöket szerzett be -írja a lap kormányzati forrásokra hivatkozva. Titkosszolgálati jelentések szerint Husszein az elmúlt hetekben többször is találkozott vezető atomkutatóival is, akiket munkájuk folytatására bíztatott. Néhány az országból elmenekült és a fegyverprogramban korábban munkát vállaló iraki emigráns szerint Irak első számú célja az atomfegyverek kifejlesztése.

Izrael a raktárbázis

Bush még nem döntött a hadsereg bevetéséről, annak ellenére, hogy a vezérkari főnök szerint a katonaság készen áll a háborúra. "Az elemzők szerint az iraki hadsereg felkészületlenebb, mint volt az öbölháború idején" - mondta el Richard Myers tábornagy. Az amerikaiak felkészülését Izrael is segíti, az ország hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok felszerelést, fegyvert és lőszert tároljon izraeli támaszpontokon. Izrael emellett logisztikai és hírszerzési támogatást is nyújt a készülő katonai akcióhoz - írta a Maarív camű izraeli napilap vasárnapi száma.

Ürügykeresés Irak elleni ürügykeresésnek tekinti az atomfegyverkezésről szóló híreket egy belga szakértő. Bár azt elismeri, hogy az iraki atomprogram 1990 előtt már komoly eredményeket ért el, például rendelkeznek az urán dúsításához szükséges szaktudással, azonban ennek eredményeit az öbölháború után az amerikaiak ellenőrző bizottság felszámolta. Quentin Michel, a liege-i egyetem kutatója szerint kétséges, hogy ezt a programot 1998 óta titokban ujjászervezték volna. Atomfegyver előállításához hasadóanyagra, dúsított uránra és plutóniumra van szükség, amelyeket nagyon nehéz beszerezni és kezelni. De még feltételezve is, hogy Iraknak valamilyen módon sikerült nyers urániumra szert tennie, mindenképpen szüksége lenne a dúsításhoz szükséges speciális berendezésre, amelyet elvben csak vele ellenséges országoktól szerezhet be, és amelynek forgalmazását ellenőrzési rendszer szabályozza. Mindezeken túl, a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges létesítményeket nem olyan könnyu elrejteni, a bombát pedig elkészülte után ki is kell próbálni, ami már mindenképpen látható -állapította meg a liege-i egyetem szakértője.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!