Kompromisszumos klíma-megállapodás született

Egész éjszaka tartó, maratoni tárgyalássorozat után reggel 10 órára megegyeztek a bonni klímakonferencián a 160 résztvevő ország küldöttei. Ez azt jelenti, hogy ha 2002-ig sikerült ratifikálni a megállapodást, akkor az 2003-ban életbe is léphet. "Megmentettük a kiotói egyezményt" - mondta az Európai Unió környezetvédelmi biztosa a Reutersnek.

Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséről szóló egyezmény megvalósítása akkor vált kétségessé, amikor nemrég az Egyesült Államok bejelentette, hogy nem hajlandó a ratifikálásra. Az amerikai támogatás híján elbizonytalanodott Japán, Kanada és Ausztrália is, az egyezményt a "nagyok" közül egyedül az Európai Unió támogatta. A protokol léte attól függött, hogy sikerül-e rábírni a japánokat a résztvételre.

Sikerült meggyőzni Japánt

A megállapodás értelmében Japán vállalja az előírt kibocsátás-csökkentéseket, de cserébe sokkal nagyobb súllyal esnek nála latba az úgynevezett "nyelők" - erdők-mezők, amelyek képesek megkötni a légkörbe juttatott széndioxidot. Ez azt jelenti, hogy Japán gyakorlatilag jóval kevesebb kibocsátás-csökkentésre kényszerül, mint az eredeti egyezmény értelmében, hiszen szennyezésének egy részét "leírhatja".

A megállapodás értelmében a fejlett országok azt is vállalják, hogy egy pénzügyi alapot hoznak létre, amely támogatja a fejlődő országokat a szükséges kibocsátás-csökkentések megvalósításában, és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Apokalipszis most? Klímakutatók szerint az ember által a légkörbe juttatott úgynevezett üvegházgázok, elsősorban a széndioxod és a metán, felelősek az elmúlt évtizedben megfigyelt gyorsuló felmelegedésért. Az ENSZ klímabizottságának becslése szerint a Föld felszíni átlaghőmérséklete az évszázad végére akár 5,8 fokkal is megemelkedhet, ami felmérhetetlen következményekkel fog járni. Bár a tudóstársadalom nagy része az alapelképzelést elfogadja, sokuk megkérdőjelezi az apokaliptikus jóslatokat, mondván, az pontatlan méréseken és primitív modelleken alapul. A klímaváltozásról bővebben itt olvashatunk.

"Felvizezett" egyezmény

Környezetvédők szerint azonban Kiotó már eredeti formájában sem volt eléggé radikális, a további engedmények pedig végképp értelmetlenné teszik. Az eredeti egyezmény értelmében a résztvevőknek átlagosan 5,2 százalékkal kell visszafogniuk üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es értékhez képest. A Természetvédelmi Világalap becslése szerint a jelenlegi kompromisszumos megoldás, amely jobban figyelembe veszi a nyelők használatát, azt jelenti, hogy legfeljebb 1,8 százalékos csökkentés lesz.

"Kicsi, de nagyon fontos lépés volt ez" - kommentálta a megállapodást az Indexnek a Föld Barátai nevű zöld szervezet szóvivője. Ian Willmore elismerte, hogy a megállapodás komolyan "felvizezi" az egyezményt, és így feltehetőleg a vártnál jóval kisebb kibocsátás-csökkentésekre fog sor kerülni, de hangsúlyozta, hogy a puszta tény, hogy egy ilyen nemzetközi egyezményt elfogadtak, áttörésnek számít. "Sokkal nagyobb kibocsátás-csökkentésekre lesz azonban szükség a következő évtizedekben" - tette hozzá.

"Valahol nagyon nagy lépés ez" - mondta egy fáradt magyar környezetvédő, aki résztvett a tárgyalásokon. Kommentátorok szerint a meggyengített kiotói egyezmény azonban így legfeljebb csak jelképes siker, nem valódi megoldás.