Kikiáltották Montenegró függetlenségét

A montenegrói parlament alig egyórás szombati ülése azzal kezdődött, hogy Frantisek Lipka szlovák diplomata, akit az Európai Unió jelölt ki a montenegrói népszavazási bizottság élére (RRK) ismertette a parlament előtt május 21-i népszavazás végeredményét, amely szerint a résztvevők elegendő többsége, 55,50 százaléka arra voksolt, hogy Montenegró független állam legyen, és 44,50 százaléka ellene szavazott. A részvétel 86,49 százalékos volt.

A parlament elfogadta a Lipka által ismertetett eredményeket. Ezután a képviselőház elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot, amely nyugtázza, hogy Montenegró független ország, teljes államjogi szuverenitással a jelenlegi határokon belül.

Ezután a képviselőház még egy nyilatkozatot fogadott el, amelyben az olvasható, hogy folytatódik Montenegróban a vallási, kulturális és nemzeti sokszínűséget ápoló demokratikus és polgári társadalom kiépítése, amelyben alapját fogja képezni az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, a parlamentáris demokrácia, a joguralom és a piacgazdaság

A függetlenség kikiáltása után a képviselők elénekelték a montenegrói himnusz, a parlament előtti árbócra felhúzták az ország lobogóját. A képviselőháznál elhelyezett óriási kivetítőn több ezres éljenző tömeg nézte végig az ünnepélyes ülés, amely után tüzijáték következett.

A parlament ünnepi ülésen nem vettek részt a közös szerbia-montenegrói állam fenntartásáért kardoskodó ellenzéki pártok. Két kisebb ellenzéki szervezet, a Néppárt és a Szerb Néppárt az állítólagos szabálytalanságok és visszaélések miatt egyáltalán nem ismeri el a referendum eredményeit.

A legnagyobb unionista párt, a Szocialista Néppárt (SNP) hasonló okok miatt ugyancsak elveti az RRK által hitelesített népszavazási végeredményt, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy méltányolja és elfogadja az EU álláspontját, miszerint a montenegrói befejezettnek tekinthető népszavazást. Az SNP szombati kiáltványában választási koalíció megteremtésére szólította az ellenzéki pártokat az ősszel esedékes parlamenti választásra.

Szerbiából sem a kormányfő, sem a miniszterelnök nem volt jelen a történelmi jelentőségű parlamenti ülésen. A szerbiai miniszterelnöki hivatalban csak annyit közöltek, hogy Vojislav Kostunica kormányfő nem utazik Podgoricába. Boris Tadic szerb elnök más elfoglaltságára hivatkozva maradt távol, de üzenetében "békét, stabilitást és általános jólétet" kívánt Montenegró polgárainak az állami szuverenitás elnyerése alkalmából, és arról biztosította Podgoricát, hogy Belgrádban legközelebbi partnerére talál európai jövője építésekor.

Prominens külföldi vendégeket nem hívtak meg a parlamenti ülésre, mivel őket a július 13-án tartandó "fő ünnepélyre" várják a köztársaság történelmi fővárosába, Cetinjébe. Idestova két éve július 13-án ünneplik Montenegróban az Államiság Napját abból az alkalomból, hogy 1878-ban a berlini kongresszus ezen a napon ismerte el Montenegró önállóságát, s ugyancsak ezen a napon, 1941-ben tört ki az első náciellenes felkelés a köztársaságban.