Markó Béla felszólalt Székelyföld területi autonómiájáért

Az RMDSZ elnöke egy ünnepségen szólalt fel, amit az agyagfalvi 1506-os Székely Nemzeti Constitutio 500 éves és az agyagfalvi 1848-as Székely Nemzeti Gyűlés 158 éves évfordulója alkalmából rendeztek. Az eseményre meghívták a szövetségen kívüli magyar szervezeteket is, így az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőit. A rendezvényre azonban nem jött el sem Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke, sem Csapó I. József, az SZNT vezetője. Tőkés arra hivatkozott, hogy későn kapta kézhez a meghívót, Csapó pedig azért maradt távol, mert a kötött program szervezői nem adtak módot beszédének elmondására.

Ettől függetlenül a gyergyói és más településekről elküldték képviselőiket a helyi székely tanácsok, egy férfi pedig Csapó el nem hangzott beszédének írott változatát osztogatta a résztvevők között. Markó Béla nagy tömeg előtt mondta el beszédét, amelyet néhányan nem túl hangos, a beszédet és a tapsokat elnyomni nem képes bekiabálásokkal próbáltak időnként megszakítani.

Az RMDSZ elnöke beszédében egyaránt szólt a romániai magyarsághoz és a román többségi lakossághoz. A szónok szerint Székelyföld számára megtartó programot kell kidolgozni, hiszen - mint fogalmazott - sem Erdély, sem ezen belül Székelyföld nem fejlődik úgy, ahogy kellene. Csakis a romániai magyarok, a székelyek képesek szavatolni boldogulásukat, sem Bukarest, sem Budapest, sem Brüsszel nem kínál tálcán jólétet, biztonságot, önállóságot - fejtette ki Markó. Emlékeztetett: a székelység története tulajdonképpen sikertörténet, folyamatos győzelem a mostoha körülményeken. "Hiszen itt Erdély legkeletibb részén mi meg tudtuk őrizni nyelvünket és kultúránkat, és akár csodának is lehetne tekinteni, hogy valamiféle hatalmas nyelvi-kulturális szigetként, távol Budapesttől mi itt megmaradtunk. Fáj is ez eléggé sok nacionalista román politikusnak, pedig most már ideje lenne beletörődniük, hogy vége az asszimilációs álmodozásnak" - hangoztatta az elnök.

A politikus egyértelműen hitet tett Székelyföld területi autonómiája mellett, amelyre szerinte azért van szükség, mert a székelyföldiek jobban tudják Bukarestnél, hogy saját problémáikat miként lehet a legjobban megoldani. Székelyföld esetében minden gazdasági és kulturális feltétel adott a régió területi autonómiájához - fűzte hozzá. "Nem az itt élő románok ellen, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a területi autonómiát. Meggyőződésünk, hogy ez nekik is hasznukra válik, nem csak nekünk" - mondta Markó.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!