Putyin fegyverkezni akar

A Kreml által kiadott tájékoztatás szerint az elnöki rendelet elfogadása olyan, "az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról 1990. november 19-én Párizsban aláírt CFE-szerződés tartalmát illető kivételes körülményekkel áll összefüggésben, amelyek az Orosz Föderáció biztonságát érintik, és halaszthatatlan intézkedéseket igényelnek".

Putyin utasította a külügyminisztériumot, hogy értesítse az 1992. november 9-én hatályba lépett, majd 1999-ben módosított CFE-szerződés letéteményes országait, illetve részes tagállamait az orosz döntésről. A CFE-szerződés nem tartalmaz moratórium bevezetését lehetővé tévő kitételt.

Moszkva úgy érzi, egyoldalúan teljesített

Az Interfax hírügynökségnek a Kreml névtelenül nyilatkozó egyik illetékese azt mondta, hogy Oroszország nem hajlandó a továbbiakban egyoldalúan teljesíteni a módosított CFE-szerződés előírásait, kárt okozva ezzel saját érdekeinek. Leonyid Ivasov vezérezredes, a moszkvai Geopolitikai Akadémia elnöke teljes mértékben helyesnek nevezte a döntést, és úgy vélte, hogy Moszkvának most gyakorlati lépéseket kell tennie. Ezek közé sorolta a katonai jelenlét fokozását a Kaukázusban és Oroszország északnyugati részében.

Putyin április 26-án jelentette be, hogy Oroszország felfüggeszti a CFE-szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítését mindaddig, amíg a NATO-tagállamok nem ratifikálják azt. Hivatalosan, elnöki utasítás formájában azonban ez csak most történt meg, bár a CFE-szerződés teljesítésének vitás kérdéseiről június 11. és 15. között megtartott bécsi értekezlet kudarca után a NATO-tagállamok képviselői nemkívánatos személlyé váltak Oroszország számára. Egy magyar és egy bolgár katonai küldöttségnek júniusban már nem is engedélyezték oroszországi katonai létesítmények meglátogatását, ami a CFE-szerződés előírásainak megsértését jelenti.

A NATO is csökkentsen haderőt!

Orosz lapok már június vége felé arról cikkeztek, hogy elkészült a CFE-szerződés teljesítését felfüggesztő elnöki rendelet. A Nyezaviszimija Gazeta című orosz lap akkor a védelmi minisztériumból származó megbízható értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy Putyin utasítást ad az Oroszország területén folyó külföldi katonai ellenőrzések ideiglenes felfüggesztésére. Emellett Moszkva nem tájékoztatja a továbbiakban a CFE-partnereket katonai egységeinek és fegyverzeteinek Oroszország európai területén történő mozgásáról.

Oroszország azt követeli, hogy 2008. július 1-ig minden NATO-tagállam ratifikálja a CFE-szerződést, az észak-atlanti szövetség kezdje meg katonai potenciáljának csökkentését, ellensúlyozva ezáltal a Varsói Szerződés volt tagállamainak NATO-tagságával megszerzett kiegészítő erőt, valamint írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést. Emellett Moszkva javasolta az oroszországi szárnyövezetekre vonatkozó korlátozások eltörlését, a CFE-szerződés korszerűsítését célzó tárgyalások folytatását, illetve a "jelentős erők" kifejezés pontos jogi meghatározását.

Még a Varsói Szerződés kötötte

A CFE-szerződést, amely a hidegháború végét jelezte, eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés kötötte 1990-ben azzal a céllal, hogy korlátozzák hagyományos fegyveres erőik és fegyverzeteik mennyiségét Európában. Egyben különböző bizalomerősítő intézkedéseket – például nagy hadgyakorlatok előzetes nyilvánosságra hozatala, kölcsönös ellenőrzések – is elhatároztak.

Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben, az időközben végbement politikai változások (Szovjetunió felbomlása, Varsói Szerződés megszűnése) miatt módosították. Oroszország – az összes aláíró közül egyedüliként – ezt a módosított szerződést 2004-ben ratifikálta.

A NATO és Oroszország álláspontja közötti lényegi különbség abban áll, hogy a NATO az isztambuli vállalások maradéktalan teljesítését várja (az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján, 1999. november 19-én írták alá a CFE-szerződés módosítását). Oroszország viszont külön kezeli a politikai és jogi kötelezettségvállalásokat, és azt hangsúlyozza, hogy jogi kötelezettségeit teljesítette, csak a politikaiakat nem.