Irán megnyerte az első atomcsatát

Beindult a diplomáciai nagyüzem az iráni atomválság ügyében. Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa 30 napos határidőt szabott Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére, de semmilyen fenyegetést nem fogalmaztak meg arra az esetre, ha Irán mégsem működne együtt. A BT, ami majd egy hónapig várt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) egyértelműen Iránt elítélő határozatával kapcsolatos döntéssel, az Iránnal szoros gazdasági kapcsolatokat ápóló Oroszország és Kína nyomására visszautalta az ügyet az IAEA-hoz.

Visszatáncoltak

Csütörtökön a BT öt, vétójoggal bíró állandó tagjának külügyminisztere és a német külügyminiszter hatoldalú tárgyalásokat kezdett Berlinben, hogy mégis valami értelme legyen a BT előző napi határozatának. Ezen megpróbálnak közös nevezőre jutni arról, hogy a fenyegetés nélküli fenyegetést mégis mivel tehetnék hitelessé.

A BT egyébként egyhangúlag szavazta meg a semmilyen következménnyel nem járó határozatot, amit John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet még így is áttörésként értékelt. Pedig valójában visszalépés, hiszen korábban Kína és Oroszország is - szóban - elkötelezte magát Irán atomprogramjának beszüntetése mellett.

Mégis, kérésükre - és mivel vétójogukkal bármilyen határozatot blokkolhattak volna - a tervezet szövegéből minden konkrétum kikerült, kivéve az így már nem túl fenyegető végső határidőt. Bolton szerint a határozat így is "félreérthetetlenül megüzente Iránnak, hogy a nyilvánvaló ténykedéseinek letagadása nem elég az atomválság megoldásához".

Köldöknézés Berlinben

Valójában a határozat arra sem utal, hogy az atomfegyverkezés fenyegetné a világ békéjét - azaz gyakorlatilag kivonta a kérdést a BT hatásköréből.

Irán rögtön harciasan reagált a még oly enyhe figyelmeztetésre is. "A fenyegetőzés nem működik, Irán alergiás a külső nyomásra" - kommentálta a BBC-nek az ENSZ BT határoztaát Dzsavad Zarif, Irán ENSZ-nagykövete. Állítása szerint Irán elkötelezett híve az atomfegyverkezés korlátozásának.

A csütörtöki berlini tárgyalásokon az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az Irán kérdésében az oldalukon álló francia-német páros valószínűleg ismét a maga oldalára igyekszik állítani a saját üzleti érdekeiket védő oroszokat és kínaiakat. Oroszország többmilliárd dollár értékben épít atomlétesítményeket Iránban, Kína pedig innen szerzi be földgáza és kőolaja jelentős részét.