Felgyorsult az iráni atomjátszma

Tűzoltó tárgyalásokba kezdett Teheránban Mohamed el-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (IAEA) Nobel-békedíjjal kitüntetett, az iráni atomprogram békés céljait kétségbe vonó elnöke, jelentette a BBC. Baradei látogatását megelőzően Irán harcias büszkeséggel jelentette be, hogy kedden sikerült uránt dúsítania, ezzel belépett az atomklubba.

Kicsi kaszkád

A teheráni vezetők szokásukhoz híven túloztak. Kedden mindössze annyi történt, hogy sikerült 164 urándúsító centrifugát kaszkádba kötniük (sorba kapcsolniuk). Ez pontosan azt jelenti, hogy sikerült 164 urándúsító centrifugát kaszkádba kötni, de nem jelenti azt, hogy akár csak 165 centrifugát kaszkádba tudnának kötni. Atomfegyver előállításához szükséges, erősen dúsított uránt ipari méretekben legalább ötezer kaszkádba kötött uráncentrifugával tudnának előállítani. Ötezer centrifuga kaszkádba kötése pedig semmivel sem lett könnyebben elérhető cél, függetlenül attól, hogy most 164-et sikerült összekapcsolni.

164 kaszkádba kötött uráncentrifugával nevetséges mennyiségű, gyengén dúsított - 5 százalék U235 izotópot tartalmazó -, legfeljebb energetikai célra hasznosítható uránt tud előállítani, ezért is fogták bátran kezükbe a dúsítotturán-mintát a teheráni táncosok a szerdai ünnepléseken. A fegyvergyártáshoz 90 százalék U235 izotópot tartalmazó, erősen dúsított uránra van szükség.

Retorikai válasz

Irán ráadásul már 2004-ben is működtette urándúsító centrifugáit, idén februárban pedig újraindította az urándúsítást. Tehát a keddi esemény legfeljebb a politikai PR része volt, valószínűleg Teherán így felelt a New Yorker magazinban megjelent kiszivárogtatásra, miszerint az Egyesült Államok atomcsapást tervez az ország ellen.

A New Yorker meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikkének állításait az amerikai kormányzat tagadta. Mindazonáltal, ahogy azt az Index két hónapja már megirta, az amerikai hadseregnek ténylegesen van egy, akár az atomfegyver bevetésével is számoló, globális megelőzőcsapás-terve. Az amerikai kormányzat mostani tagadása arra utal, hogy katonai megoldás helyett egyelőre a helyzet diplomáciai megoldásán dolgoznak.

Ezt a célt szolgálja Baradei csütörtöki teheráni útja is. Az IAEA elnöke a hónap végén jelentést ad az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) arról, hogy Irán milyen mértékben hajlandó együttműködni a nemzetközi közösséggel.

Még mindig óvatoskodnak

A BT március végén az Iránnal kiterjedt üzleti kapcsolatokat ápoló Kína és Oroszország nyomására egy kilúgozott állásfoglalást fogadott csak el a válság ügyében. Ebben felszólították Iránt, hogy harminc napon belül függesszen fel minden, az atomprogramjával kapcsolatos tevékenységét, de semmilyen szankciót nem fogalmazott meg arra az esetre, ha a nem túl készséges teheráni vezetés nem teljesítené a követeléseket.

A keddi sikeren felbuzdult iráni vezetés részéről Mohamed Szaedi, az atomprogram helyettes vezetője csütörtökön már arról beszélt, hogy országa 54 000 uráncentrifugát kíván kaszkádba kötni. Ha ez sikerülne is nekik, még évekig tarthat, mire működő atombombát tudnának előállítani. A fegyver ráadásul még így is viszonylag elmaradott, az amerikaiak hiroshimai bombáhára hasonlító lenne. Szakértők becslései szerint iráni szempontból ideális esetben is még legalább öt év, mire Iránnak működő atomfegyvere lehet.

A Teheránnal baráti Kína BT-képviselője, Wang Guangya tulajdonképpen erre hivatkozva kérte partnereit, hogy "legyenek mértékletesek, konstruktívan kezeljék a helyzetet, ne cselekedjenek úgy, hogy az feszültebbé tegye a helyzetet". Lavrov orosz külügyminiszter szerint Irán "valóban rossz irányba lépett", de óvott a helyzet "túldramatizálásától", írja a BBC.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió politikusai is kitartanak eddigi álláspontjuk mellett, továbbra is szankciók bevezetését sürgetik Teherán ellen.