Előrehozott választások Szlovákiában

A szlovák parlamenti pártok vezetői megállapodtak kedden este, hogy június 17-ét javasolják az előre hozott parlamenti választások időpontjának, jelentette be a szlovák parlament szóvivője. Michal Dyettert közölte, hogy mindegyik parlamenti párt támogatja ezt a javaslatot, amelyet Mikulás Dzurinda kormányfő, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió - Demokrata párt (SDKÚ-DS) elnöke terjesztett elő.

A kormány már szerdán előkészíti a vonatkozó törvénytervezetet és benyújtja a parlamentnek. A házelnöki tisztséget átmenetileg betöltő Bugár Béla - Pavol Hrusovsky kedd este lemondott - várhatóan csütörtökre összehívja a parlament ülését, és a képviselők még aznap jóváhagyhatják az előre hozott választás időpontját június 17-re kitűző törvényt.

Belebuktak a vatikáni szerződésbe

Három kereszténydemokrata miniszter lemondásával kiteljesült a hétfőn kirobbant szlovák kormányválság. A koalíciós szerződést hétfőn felmondó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) három minisztere kedden nyújtotta be lemondását. Ezt azonban Ivan Gašparovič köztársasági elnök egyelőre nem fogadta el, mivel Mikulás Dzurinda kormányfő a válságra tekintettel előrehozott választások kiírását tervezi. Kedden este azonban bejelentette, szerdán aláírja a miniszterek lemondását.

A KDH azért szakított az amúgy szintén kereszténydemokrata Keresztény Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) vezette koalícióval, mert Dzurinda pártja nem támogatta a KDH által összehozott vatikáni szerződést. A konkordátum alapján az egyházi alapítású kórházak dolgozói lekiisemereti alapon megtagadhatnák az abortuszokat és a művi megtermékenyítéseket, de számos más területen - kereskedelemben, közlekedésben, közbiztonságban - dolgozó emberek is megtagadhatnák, hogy vasárnap, az istennek szentelt napon szolgálatba lépjenek.

Kisebbségbe kerültek

"Beismerem, hogy jelentős kisebbségbe kerültünk" - fogalmazott Dzurinda. A miniszterelnök addig is jelenlegi kormányzati partnereivel, a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) és a Lubomír Lintner nevével jegyzett (párton kívüli) csoporttal kíván kormányozni, akikkel eddig is. Litner az előző - 2005. szeptemberi - kormányválság idején szakított pártjával, a koalícióból a korrupcióval vádolt gazdasági miniszterrel, Pavol Ruskóval együtt távozó Új polgári Szövetséggel (ANO).

Az előrehozott választásokra már csak azért is szükség lehet, mert a parlamenti ellenzék kedd délutáni jelentések szerint már összegyűjtötte a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírásokat. A kormány már az ANO kiválásával kisebbségbe került, a KDH kiválása után biztosan nem élne túl egy bizalmi szavazást.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!