Halálra ítélték Szaddám Huszeint

Halálra ítélték vasárnap első bagdadi perében Szaddám Huszein volt iraki elnököt. Az előző rendszer vezető tisztségviselőinek bűnpereiben eljáró iraki különleges törvényszék ítélete szerint akasztófán végzi a volt forradalmi bíróság vezetője is.

Az iraki különleges törvényszék vasárnap kezdte meg újabb tárgyalását és az ítélethirdetést Szaddám Huszein előző iraki elnök és hét vádlott-társa büntetőperében: az elnököt, a forradalmi bizottság elnökét, Avad Hamed al-Bandart és Szaddám testvérét, Barzan Ibrahim at-Tikrítit halálra ítélték.

A volt alelnök, Taha Jaszin Ramadán életfogytiglant kapott, három alacsonyabb rendű vádlottra pedig 15-15 év szabadságvesztést szabtak ki. A Baasz párt egyik volt tisztviselőjét felmentették.

A volt diktátor ellen több ügyben is folyik büntetőeljárás, és mindegyik esetben olyan súlyú a vád, hogy bármelyik perben halálra ítélhetik. Ma a Dudzsail nevű síita faluban végrehajtott 1982-es mészárlással összefüggő büntetőperben hoztak ítéletet.

Golyót kért

Az iraki törvények szerint a halálos ítélet utáni fellebbezés automatikus, de ennek elbírálása hetekig tarthat és várhatóan kudarccal zárul majd. Ha a fellebbezés eredménytelen, az ítéletet harminc napon belül végre kell hajtani, de ehhez Irak hárompárti elnökségének minden tagja alá kell írja a kivégzésről szóló papírokat.

Bár Szaddám Huszein golyó általi halált kért, a törvények szerint az ítéletet csak akasztással hajthatják végre. Az még nem világos, hogy a halálos ítélet végrehajtható-e azelőtt, hogy az ítélőszék a többi vádpontban határozott volna.

Szaddám ügyvédei korábban azzal vádolták az iraki kormányt, hogy beleavatkozik a per menetébe, de kifogásolták az ítélet időzítését is, ami mindössze két nappal előzi meg az amerikai kongresszusi és képviselőházi választásokat. George W Bush pártja a jelek szerint elveszítheti a Kongresszus feletti befolyását, aminek egyik oka, hogy a szavazók elégedetlenek azzal, ahogy a republikánusok az iraki válságot kezelik.

Bush: az iraki demokrácia vívmánya a halálos ítélet

George Bush amerikai elnök vasárnap a fiatal iraki demokrácia "nagy vívmányának" nevezte a Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor elleni halálos ítéletet.

Bush mérföldkőnek nevezte az ítéletet az iraki nép azon erőfeszítésében, hogy a jog uralmával váltsa fel a zsarnok uralmát. "Ez nagy vívmány a fiatal iraki demokrácia és alkotmányos kormánya számára" - jelentette ki az elnök a texasi Waco repülőterén, mielőtt Nebraska és Kansas államokba utazott volna kampánykörútra.

Halál Irak ellenségeire!

A volt elnök szokásos fekete öltönyében és fehér ingében jelent meg az ítélethirdetésen, majd kezében a Koránnal elfoglalta helyét. Rauf Rasid Abder-Rahman vezető bíró felszólította, hogy állva hallgassa a bíróság döntését, de a tiltakozó egykori elnököt végül a bíróság alkalmazottainak kellett kiemelnie a székből.

"Allah Akbar! (Isten hatalmas!)- kiáltott fel a diktátorként világi államot irányító Szaddám, miután a bíró kihirdette a halálos ítéletet. Ezután a BBC beszámolója szerint azt kiabálta, hogy "Éljen Irak, az iraki nép, és halál az ellenségeire!" A volt iraki vezető arcán felháborodottság és düh tükröződött. Később az ügyvéde szerint viszont arra bíztatta az irakiakat, hogy "bocsássanak meg mindenkinek, aki letért a jó útról, amennyiben lemond hivataláról, ne legyenek haragosak azoknak az országoknak a polgáraira, amik agressziót követtek el Irak ellen, és legyenek nyitottak a megbocsátásra."

Merénylet miatt állt bosszút

Szaddám Huszeinnek és hét vádlott-társának először azért a mészárlásért kellett felelnie, amelyet az iraki hatóságok Dudzsail síita helységben követtek el.

A síita településen 1982-ben sikertelen merényletet hajtottak végre az elnök gépkocsioszlopa ellen; a merénylők bosszút akartak állni azért, hogy a rendszer 1980-ban meggyilkoltatta Mohammed Bakr asz-Szadr nagyajatolláhot. Ő volt az Iszlám Hangja (Iszlám Dava) síita párt alapítója.

A sikertelen támadás után Szaddám kísérői a helyszínen agyonlőttek számos férfit. Néhány összeesküvőnek azonban sikerült elszöknie.

A rajtaütés megtorlásaként a diktátor bombáztatta Dudzsailt, és leromboltatott ültetvényeket, amelyek a lakosság létalapjául szolgáltak. Később kivégeztetett több mint 140 férfit és ifjút. Több száz lakost - férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, sőt aggastyánokat is - a hírhedt Nugra Szalman börtönbe küldtek; ez volt az ország egyik legszörnyűbb fegyintézete. A börtönlakók közül sokan meghaltak a fogva tartás embertelen körülményei következtében, mások nem élték túl a kínzásokat.

A kivégzésekről dokumentumok maradtak fenn, hasonlóképpen megmaradtak a túlélők tanúvallomásai. Ez az oka annak, hogy a volt iraki elnök elleni vádak közül először a dudzsaili vérengzés ügyében indítottak pert.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!