Négy év után ismét az elitben

A sorozat nem indult rosszul számunkra, hiszen az olaszokat legyőztük itthon. 11 ponttal, ami reményt keltett. Aztán kaptunk egy méretes zakót Moszkvában, de azt tudta mindenki, hogy nem azt a meccset kell megnyernünk. Az olaszok ellen - múlt hét szerdán - viszont idegenben az utolsó percekre összeroppant a gárda, és nagyobb különbséggel kapott ki, mint amennyivel nyert itthon. Mivel az egymás elleni eredmény számít, ebben alulmaradtunk. Ez nem volt jó előjel.

Akkor bizonyossá vált, csodát kell tenni a mieinknek, ha tovább akarnak jutni, vagyis le kell győzni az oroszokat. A futballban ezek azok a csodák, amelyekre mindig várunk, valahogy úgy, hogy hátha most képesek leszünk megverni Európa egyik legjobbját. Ezek a csodák azok is maradnak, az elmúlt tíz évben egyszer sem jött össze. Talán a fiúk nem is akarták összejöjjön.

Ezek a lányok viszont igen. Ők nagyon akartak. Ők ki akartak tűnni. A finneket magabiztosan verték meg a hétvégén, de szinte mindannyiuk megjegyezte, ennél sokkal jobban kell játszaniuk majd szerdán, a sorsdöntő meccsen az oroszokkal szemben, kizárólag akkor van esélyük. Nem könnyű a feladat. De voltak biztató momentumok.

Pluszerőt adhat az nekünk, hogy az oroszok - mellesleg a világ egyik legjobb csapatáról van szó - már továbbmentek, és alighanem ez a tény nekünk kedvez, hiszen tudta alatt alighanem ők is számot vetnek ezzel. No meg ott a pécsi közönség. Pécs az egyik olyan helyszín az országban, ahol ha kell, befújják a nézők a kosárba a labdát. Önbizalmat, erőt, hitet ad a publikum. És sikerült a bravúr, megvalósult a csoda! Ha nehezen is, de három ponttal nyertünk! 77-74 a végeredmény.

Visszajutottunk az elitbe. Ahol egyébként ott is a helyünk, hiszen a Sopron és a Pécs régóta az Euroligában szerepel, a kontinens legjobbjainak méltó ellenfele - pillanatnyilag csoportelsők. Az nem lehet, hogy csakis a légiósok repítik ezeket a csapatokat, a magyaroknak is fel kell nőni hozzájuk! Megtették. Felnőttek.

Lehetne is felhőtlenül örülni a sikernek, ha a Szabadkáról áttelepült Rátgéber László kapitány, aki sorozatban nyerte a bajnokságokat a Péccsel, nem nyilatkozott volna a meccs végén. Nem kevesebbet mondott, mint hogy az együttesnek ellenségei voltak.

Rátgéber nem azok közé a trénerek közé tartozik, aki rendszerint első indulatában mond egy nagyot, aztán amögött nincs tartalom. Ellenségei voltak a csapatnak?! Aztán folytatta: sajnálom, hogy nekik újabb gondot okoztunk azzal, hogy kijutottunk az Eb-re. Mi nem sajnáljuk őket.

A lányok tehát négy év után ismét ott lehetnek, és ez a csapat szellemiségében, játéktudásában sokra hivatott, többen még arra is képesnek tartják, hogy jövőre a négybe jussanak, sőt még azt is, hogy tíz év után éremmel térjenek haza. Ha összefognak értük, akkor még ez sem elképzelhetetlen.

Mindeközben a férfiak, szépen csendben, Gulyás Róbert center nélkül húsz pontttal verték Zsolnán a csoport utolsó helyén álló szlovákokat. Az első és az utolsó negyedben parádéztak, ennek köszönhető a tetemes különbség. Még nekik is van esélyük, de már botlani nem szabad. Hol van már az, amikor szlovák idegenlégiósok erősítették a magyar bajnokságot?! Jó felé fordult a világ...

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!