Előnybe került a BVSC a pólódöntőben

2001.04.29. 18:36
A tavalyelőtti bajnok BVSC óriási csatában jutott be a vízilabda bajnokság döntőjébe, pénteken - a hetedik mérkőzésen - derült csak ki, hogy a vasutasok lesznek a már szerdán továbbjutó Honvéd ellenfele. A pihenésre tehát nem volt sok ideje Gerendás György legénységének. A találkozó favoritjának egyébként sem őket lehetett tekinteni, hanem a hazai pályán játszó, alapszakasz-győztes Honvédot. Ám a Vasút végül magabiztosan nyert tizenkettő tízre, ezáltal fontos lépést tett a végső diadal megszerzése felé.
A döntő első mérkőzéséről talán az mond a legtöbbet, hogy az általában a kispad mellett őrjöngő és tomboló BVSC-tréner, Gerendás György angyali nyugalommal nézte fiai játékát, többször nevetett is. Pedig többen tartottak attól, hogy elfáradnak a vasutasok erre az ütközetre, de a pihenő inkább a Honvédot zavarta, ők nem találták a ritmust.

A meccs fordulópontja a harmadik negyedben következett be, addig fej-fej mellett haladt a két csapat, bár többnyire a BVSC-nél volt az előny. A harmadik felvonásban azonban megugrottak a vasutasok: 7-6-nál ismét kettőre növelték az előnyt és ennyivel nem is elégedtek meg. Ekkor egy vitatott szituáció után négyest kaptak, amit értékesítettek is. A Honvéd játékosainak idegességét jól mutatja, hogy ezzel az ítélettel törődtek a játék helyett, és mindez megbosszulta magát.

Ráadásképpen a mindvégig nagyszerűen védő olimpiai bajnok Szécsi 9-6-nál négyméterest hárított - az ötödiket ártalmatlanította -, majd az ugyancsak remeklő fiatal Madaras akciógólt szerzett - nyolc méterről. A negyed végére tehát négyre növelte előnyét a Vasút, és ebből az előnyből kettőt - taktikusan játszva - biztosan meg is tartottak a Szőnyi útiak a záró dudaszóig. A vendégeknél jól játszott a már említett két játékoson kívül Petik Attila és Kiss Gábor is, vagyis sokkal több jó egyéni teljesítmény volt ezen az oldalon.

A Honvéd erőlködött, és játékát hűen jellemzi az a tény, hogy ötször kaptak büntetőt, vagyis igazán tudatos játékkal ezen a napon képtelenek voltak kirukkolni. Feltűnő volt még mindemellett, hogy az idősebb játékosok, Péter Imre és Tóth Imre nem tudtak sokat hozzátenni a teljesítményhez, pedig rutinjuknál fogva ez talán elvárható lett volna tőlük. A döntő érdekessége volt az is, hogy a Honvéd nem szerepeltetett balkezes játékost, ezt a luxust pedig kár megengedni egy ilyen fontos meccsen.

A három nyert meccsig tartó összecsapás elején tehát a BVSC került előnybe. Amennyiben hazai pályán hozzák a soron következő találkozót, jelentős lépést tesznek bajnoki cím visszaszerzése érdekében.

Honvéd-BVSC 10-12 (3-3, 2-3, 2-5, 3-1)
Honvéd-Domino: Pelle - Gombos 2, Takács, Varga II. Zs. 1, Bárány 1, Sugár 3, Tóth 2. - Csere: Bereczki, Szívós, Ofner, Péter 1, Kovács O., Tory (kapus)
Edző: Kovács István
BVSC-Brendon: Szécsi - Csányi, Madaras 3, Dabrowski 1, Fülöp, Kis G., Varjas dr. 1. Csere: Németh Zs. 1, Tromler 1, Szűcs 1, Ibolya 1, Dávid 1, Petik 2, Mészáros, Laczó (kapus)
Edző: Gerendás György.