Kiss Gergő: Peti, csináljunk már egy hármast

Nagyon igaza volt annak a LEN-vezetőnek, aki a 2001-es margitszigeti vízilabda Európa-bajnokság után azt mondta, mindegyik Eb-t Budapestnek kellene rendeznie, mert a környezet egyúttal a hangulat lenyűgöző.

Közvilágítás nélkül

Különösen igaz ez a kijelentés, ha a belgrádi Eb-t vesszük alapul, hiszen a szerb főváros jelentős külvárosi részében nincs közvilágítás az utakon - nincsenek útba igazító táblák, nincsenek plakátok -, a belváros úgy ahogy rendezett, de kevés a fejlődés a '73-as világbajnokság óta.

"A Tasmajdan uszoda itt van, mögöttem, de itt nem hajthatnak be" - mondta udvariasan egy rendőr, amikor megérkeztünk. Parkolóhelyet viszont nem volt nehéz találni, ami furcsaság, hiszen a hazai csapat is elődöntőt játszott, de félháznál alig voltak többen.

Tíz euró a jegy darabja

A jegyüzérek közül már szinte mindegyik hazament, de azért a magyarok elődöntője előtt kevéssel még sikerült négy jegyet negyven euróért megvásárolni, így mindkét fél elégedett volt.

Egy belépő amúgy kétezer dínárt, azaz mintegy hétezer forintot kóstált, ami igencsak borsos az itteni viszonyokat és béreket tekintve. A döntőre ennek ellenére ígérik, hogy arra majd nem lehet jegyet kapni, bár nekünk egy koszovói szerb azonnal ígért kettőt, és még cigarettával is megkínált.

Csak a különbség volt kérdéses

A magyar pólóválogatott pénteken negyed kilenckor kezdődő meccsén a második negyed után már csak az volt a kérdés, mennyivel veri a spanyolt. (Végül hat lett a különbség, 16-10.)

Ennek a csapatnak úgy lehet szurkolni, hogy közben egyszer sem kell izgulni, kivételt ez alól majd csak a szerbek elleni döntőt jelent.

A Tasmajdan uszoda test- és hallóközelbe a vízilabdát, mert a gyér érdeklődésnek köszönhetően nehézség nélkül lehet érteni, mit beszélnek egymás között a játékosok, egy-két szurkoló felbődülése is tisztán érthető bármelyik szegletben.

Szécsi hangja betölti az uszodát

Szécsi kapus irányította a védelmet: "válts be, Kása", "fenn a kéz" - harsogtak az utasításai, de még arra is volt ideje, hogy egy támadásnál a gárdába frissen bekerült Kis Gábor centert figyelmeztesse, kerülje el a szabálytalanság látszatát.

A magyarok a képzeletbeli felezővonalnál, rendre megbeszélték egymás között, melyik figurát válasszák, így lehetett kihallani, hogy Kiss Gergely ezt javasolja Biros Péter: "Peti, csináljunk egy hármast." Pár másodperc múlva: "Peti, még ne add még, de most már jöhet."

Szerb híveket szerettek a magyarok

Végre is hajtották a variációkat, és sokadszor is megmutatták, milyen egyszerű játék a vízilabda, mert a labda kézről kézre járt, felhördülést keltő távoli gólok mellett, még nagyobb ovációt arató svédcsavarok váltották egymást. A szerb színeket viselő fejkendős lányok is elismerően bólintottak és tapsoltak a gólok után.

Vasárnap este nyilván másként reagálnak.