Az oroszok leigázzák Amerikát 3.

A jégkorong a legjobb sport – ezzel sajnos nem mindenki ért egyet Magyarországon, noha népszerűsége úgymond növekszik –, és a legszebben az oroszok jégkorongoznak. Erről már írtam, miként arról is, hogy ehhez képest soha nem nyernek semmit. Szovjetunió korukban – Krutov, Makarov, Harlamov, Knézy Jenő, miegymás – agyba-főbe pofoztak boldogot, boldogtalant, mióta azonban megszűnt a monstrumállam, szívnak. Utoljára 1993-ban taroltak vb-n, még FÁK-ként. Mert hiába látványosak, nem eredményesek. A végén mindig elkúrnak valamit. Mint legutóbb 2006 májusában, Rigában, a csehek elleni vb-negyeddöntőben. Fölényesen kellett volna nyerniük – hosszabbításban kiestek. Futballhasonlattal: egyfelől tehát a jégkorong braziljai, másfelől a jégkorong magyarjai ők. Mindegy, majd májusban, Moszkvában. Vagy ott sem.

Egyenként mégis megy nekik. Az NHL-ben. Azt nem mondhatni, hogy egyértelműen és csakis és kizárólag ők dominálnának, de ott vannak a spiccen sokan. Közülük nyolcat válogattam ki, aztán találtam egy klipet, amelyben jó néhányan ütögetik a gólokat számolatlan, beraktam egy összeállítást a 90-es évek legnagyobbjáról, Pavel Buréról, egy másikat a kamasz istenről, Alekszandr Cserepanovról. A végén a bónusz – hogy kevésbé látsszam sovénnek a kelleténél – a Sidney Crosby top 10, aki kölyök létére tavaly is a legjobbak közt volt a végén, idén meg simán vezeti a ponttabélát. Így van ki a tucat.

Alekszandr Ovecskin – zseni a rájátszástól távol

A második éve a kutyaütő Washington Capitalsban iparkodó Alekszandr Ovecskin a legnagyobb tehetség Wayne Gretzky óta. 1985 szeptemberében született Moszkvában, kilencévesen kezdett a fővárosi Dinamónál, ahol maradt is, amíg az NHL-be nem szerződött. Ifjúsági világbajnok 2003-ban, orosz bajnok 2005-ben. A Washington első helyen draftolta 2004-ben. Remélem, a csapat idén sem jut be a rájátszásba, sok esélye nincs, mert akkor májusban láthatom Ovecskint Moszkvában, a vb-n, ahogyan tavaly Rigában, azelőtt meg Bécsben. 2006-ban az év újonca az NHL-ben. Első és második szezonjában is All Stars gálás. Az alant látható gólt a Phoenixnek ütötte, 2006. január 16-án. A találatot Bill Clement, a hokikommentálás globális Szepesi Györgye minden idők legszebbjének nevezte. A hangot ne felejtsék el feltekerni, érdemes.

Makszim Afinogenov – trükkök az örült lábaktól

A mindig bajnokesélyes és most is konferenciaelső Buffalo Sabres csatára privát kedvencem. 1979-ben született, 1999 óta buffalói, egy év szünettel, a lockout miatt. (A 2004/05-ös szezon ugyebár kimaradt az NHL-ben, bér- és jövedelemproblémák miatt, Afinogenov meg itt volt a 2005. januári Kontinentális Kupa-döntőn a Dinamo Moszkvával. Erről lemaradtam, mert Fehérvárra menet lerohadt a kocsim az autópályán.) Bécsben, a vébén viszont láttam őt is, mivel tehát abban az évben a sztárcsapatok csillagai is részt vehettek a vb-n. Buffalósok máskor nem szoktak, ahhoz túl jók. Afinogenovhoz képest Ronaldinho vagy Zidane kutya füle. Olyan trükköket tud, hogy az ember haja égnek áll. Az egyik beceneve Crazy Legs. Egyebet nem mondok, tessék figyelni nagyon.

Jevgenyij Malkin – indulás balhéval

A Pittsburgh Penguins csatára még gyermek, de már zseni. Tavaly nyáron orbitális balhé kerekedett körülötte, miután anélkül pattant meg a Matnyitogorszktól, hogy elengedték volna. Ő azonban az NHL-ben akarta folytatni haladéktalanul. Azóta is per van és patvar, de ez nem zavarja abban, hogy lődözze a gólokat. Az 1917/18-as NHL-szezon óta ő az első, aki első hat meccsének mindegyikén betalált.

Ilja Kovalcsuk – elsőként első

Az Atlanta Trashers csatára idősebb, de szintén tinédzserként lett naggyá. 2001-ben első helyen draftolták, elsőként az amerikai-orosz hokikapcsolatok történetében. 2004-ben az NHL gólkirálya lett, ugyanabban az évben a liga legjobb oroszának választották honfitársai. Tekintsenek meg egy mesterhármast a Boston Bruins ellen.

Vjacseszlav Kozlov – megbízható öreg

Az ez idő szerint dettó atlantai Vjacseszlav Kozlov öreg, mint az országút, de rá se ránt, ott van az abszolút élbolyban. 1972-ben született, a Himik Voszkreszenszkben kezdett, egy rövid CSZKA-s kitérő után az 1991/92-es szezonban elvitte a Detroit Red Wings. A 90-es években kétszeres Stanley Kupa-győztes, aztán játszott a Buffalóban és az Atlantában. Két szezonra visszament Oroszországba, majd megint jött az Atlanta.

Alekszandr Frolov – aki Brodeurt szívatta

A Los Angeles Kings óriás csatára – 195 centi magas, 195 font a versenysúlya – 1982-ben született, 2001-ben draftolták, a huszadik helyen. 2005-ben, a lockout után újabb ötéves szerződést írt alá a csapattal. A videón Martin Brodeurt, az évtized talán legjobb kanadai kapusát szívatja nagyon csúnyán – azaz szépen. A második gól az övé, az első a szlovén Anze Kopitaré. (Ezt meg azért érdemes megfigyelni, mert a magyar válogatottnak Szlovéniában lehetne tavasszal feljutnia az A-csoportba. Igaz, Kopitar nemigen lesz ott, mert a Kingsben muszáj játszania.)

Pavel Dacjuk – lassan a csúcsra

A bemutatott fiatalok és az öregek közt a detroiti Dacjuk a középgeneráció. Jekatyerinburgban született 1978-ban. Ölég lassan jutott el a csúcsra, de eljutott: 2002-ben Stanley Kupát nyert, 2004-ben játszhatott az All Stars gálán, 2005-ben, a lockout idején orosz bajnok lett a Dinamo Moszkvával. Szintén itt járt az Alba Volán ellenfeleként 2005 januárjában. Tíz gólt üt tüstént.

Alekszandr Szjomin – kötényhalmozás

Ovecskin kedvenc csapattársa, az 1984-es születésű Alekszandr Szjomin 2002-ben kezdett a Washington Capitalsban, aztán volt egy éve Portlandben, másfél Togliattiban, fél Mityiscsiben, 2006-ban kötött ki ismét az USA fővárosában. Alighanem az idei lesz a legjobb szezonja, már 54 pontnál tart. Itt meg összehoz egy jó kis mesterhármast. Különösen mókás a második gól, ritkán osztanak ki két kötényt egy lövéssel.

Sokan egyszerre

Ovecskin, Afinogenov, Kovalcsuk, Kozlov, Zubrus, Malkin, Szjomin, Szamszonov, Kovaljov. Aki felrakta a videót a YouTube-ra – Oroszországból szeretettel –, ezeket számolta össze. Hogy hány a gól, amely a hálóba potyog, szakad és pattog, követhetetlen. Élvezkedjenek.

Pavel Bure – nyeretlen világklasszis

Vissza a múltba. A valaha volt legnagyobb orosz jégkorongozók egyike 1971-ben született, apja olimpiai bronzérmes úszó. A CSZKA-ban kezdett, 16 évesen már a felnőttcsapatban játszott, 1989-ben szovjet bajnok. A legendás Bure, Fjodorov, Mogilnij támadótrió tagja, amelyet egykettőre szétszedett az NHL. Bure utolsóként ment ki, és a Vancouver Canucksban landolt. Első szezonjában máris az év újonca. A következő két évadban összesen 120 gólt ütött. Ötször játszott az All Stars gálán, viszont soha nem nyert Stanley Kupát. Az 1998-as naganói olimpián ezüstérmes, a finnek elleni elődöntőben öt gólt ütött. Tavaly Torinóban már a válogatott főmenedzsereként tűnt fel.

Alekszandr Cserepanov – a jövő Omszkból

Előre a jövőbe. Úgy néz ki, a 18-at januárban betöltött Alekszej Cserepanov a fentebb ajnározott Ovecskinnál és Malkinnál is orbitálisabb tehetség. Pillanatnyilag első profi évadját tölti az Abramovics-csapat Avantgard Omszkban – csak azért nem volt januárban Fehérváron, mert a junior vb-n kellett ezüstérmet szereznie, öt gólt ütnie és a torna legjobb csatárává emelkednie –, és eredményesebb, mint a két említett. Először Magyarországon, csak most, csak Önöknek, Alekszandr Cserapanov két és fél percben.

Sidney Crosby – a kanadai konkurencia

S akkor a végére egy kanadai tinédzser, hadd látsszon, tudom, hogy más is van, nemcsak oroszok. Az orosz kapcsolat itt is megvan ám, duplán. Egyrészt Crosby tavaly Ovecskinnel küzdött az év újonca címért, és vesztett. Másrészt a Pittsburghben együtt nyomja Malkinnal. Pillanatnyilag vezeti az NHL kanadai tábláját, mindenekelőtt rettentő sok asszisztjának köszönhetően. Tíz darab gól.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!