A-csoport: Álom, csoda vagy valóság?

"Mikor, ha most nem?" - tette fel jó néhány szakember a kérdést a magyar jégkorong-válogatott divízió I-es világbajnoki szereplése előtt. A kérdés értelemszerűen a feljutásra vonatkozik, és ez a kérdés a 2002-es második helye után rendre előkerült, bár akkor sem egy hajszál választotta el a mieinket, mert a dánok alaposan elverték a bravúrgyőzelmeket arató, a norvégokat is legyőző gárdát.

Könnyebb ágon

A 2003-as budapesti vb előtt a főtitkár, Kovács Zoltán fogadott is, hogy meglesz az áhított és csodaszámba menő feljutás, ám nem jött össze, és istenigazából a második helyre sem volt reális esély.

Az ezt követő világversenyeken némileg alábbhagyott a lelkesedés, elmaradtak a hangzatos nyilatkozatok, inkább arra terelődött a hangsúly, hogy megpróbálják újra, de leginkább öt jó meccset szeretnének játszani.

Most is ilyen tervekkel vágnak neki a sorozatnak, de azért legalább titokban mindenki reménykedik abban: hátha most. Részint, mert a magyar csapat a két hatos csoportból a könnyebbe került, a másik ágon a franciák, a lengyelek, és az A-csoportból kiesett kazahok szerepelnek, ami első látásra igencsak kiegyensúlyozottnak látszik. Részint, mert a felkészülést szolgáló meccseken a svédeket legyőzte a válogatott, egyszersmind éretté vált.

A litvánok klasszisa nem jöhet

Pat Cortina csapatának előreláthatólag a házigazda, az A-csoporttól önmaga hibájából búcsúzó szlovén válogatott lesz a legnagyobb ellenfele. Nem velük kezd azonban, hanem a litvánokkal. A litvánok legnagyobb ásza, Danius Zubrus még érdekelt az NHL rájátszásában, és ugyan nem lehet lebecsülni a csapatot, hiszen okozott már számtalanszor kellemetlen meglepetést a magyaroknak, kezdésnek mégis ideális ellenfélnek látszik.

Aztán jöhetnek is a szlovénok, hétfőn, nyolckor. A szlovénok vélhetően a soraikban tudhatják a szintén a tengerentúlon edződő, és meghatározó játékosnak, az újoncok egyik legjobbjaként számon tartott Anze Kopitart. A szlovénok azonban alighanem kellő alázattal készülnek ellenünk, hiszen a tavaly decemberi nemzetközi tornán - hazai pályán, Bledben - ugyan két góllal gyorsan vezetést szereztek, aztán a magyarok percei következtek, négyet lőttek zsinórban, és végül 4-3-ra legyőzték a legjobb összeállításában szereplő csapatot.

A hullámzás kiiktatása

Ráadásként ezt a győzelmet úgy érte el a magyar csapat, hogy előző nap az olaszoktól 4-1-es vereséget szenvedett. Vagyis: némileg hullámzó a teljesítménye.

Talán pillanatnyilag is ez a legnagyobb baj, hiszen bárki ellen képes nyerni a válogatott, ugyanakkor bárki ellen képes kikapni. Évről évre visszatérő problémáról van szó, legutóbb például a franciák elleni döntetlenben és a németek elleni hősies, erő feletti küzdésbe "belehalt" a gárda, a japánok elleni zárómeccsre már nem találta a ritmust, és 6-3-as vereséget szenvedett.

Klasszisok a kapuban: Szuper és Budai

A hullámzáson nem is lehet csodálkozni, hiszen a hazai elit hártyavékony, nem véletlenül szeretne az Alba Volán olyan bajnokságban játszani, ahol rendre megszorítják, nem pedig simán nyeri a meccseit. A szlovén válogatott gerincét adó Jesenice is az osztrák élvonalat választotta, ami ideális terep lehetne a Volánnak is.

Ami még alátámaszthatja, hogy most nagy esély lehet: a kulcsjátékosok közül mindenki egészséges, Vas Jánosra még számítanak az AHL-ben ezért nem lehet együtt a többiekkel. Kapusposzton Szuper Levente és Budai Krisztián is bevethető, mindketten képesek kiváló teljesítményre, ami nemcsak tartást adhat a csapatnak, de lehetőséget is a kontrákra, amiben a legerősebbek vagyunk.

Kovács nyerő ember lehet Ljubljanában is

A védők közül hárman is - Sille, Tokaji, Szélig - külföldről térnek haza, a Szlovákiában játszó és a svédek elleni orrtörést szenvedő Sille lehet a jollyjoker, hiszen ő hetedikként bárkit felválthat.

A fiatalok egyre erősebbek, és a kapu előtt is feltalálják magukat. Kovács Csaba kiváló formában van, a bajnoki döntőn fontos gólokat lőtt, nem véletlenül verekedte magát be az első sorba, a hazai hoki ikonikus figurájává emelkedő Ocskay Gábor és Palkovics Krisztián mellé. Kovácson látszik igazán, hogy nem itthon, hanem édesapja révén Kanadában tanult korcsolyázni, ily módon technikailag is a legjobbak közé tartozik.

Végig koncentrálni

A fontos gólok tőlük várhatók, de az újpesti sor, Ladányival, Peterdivel és a Franciaországból hazatérő Vassal is elég hatékony, ugyanígy a két fradista, Hoffmann és Jánosi sem jön zavarba a kapu előtt. És akkor még mindig ott lehet a negyedik sor, a honosított Holéczyvel, Vaszjunyinnal, és a mindig bevethető Majorossal.

A magyar válogatott hibájaként szokás még említeni, hogy három harmadon keresztül nem képes koncentrálni, most az igen egységes csapat megmutathatja ennek ellenkezőjét, kiiktathatja a rövidzárlatokat. (Bár a norvégok elleni utolsó felkészülési meccs 6-1-es veresége ezt cáfolta, de ott is egy tízperces kisiklás bizonyult végzetesnek.)

Legyen esély az utolsó körre is

A szlovénok elleni rangadót követően kifújhatja magát a társulat, hogy szerdán a románokkal ellen vegye fel a kesztyűt, akik ellenünk biztosan felszívják magukat. A győzelemre így is a magyarok az esélyesebbek. Csütörtökön a britek jöhetnek, végül újabb egy pihenőnap után a japánok.

Szóval, kedvező sorsolás, egy veretes, de nem verhetetlen ellenfél, és egy elszánt, folyamatosan fejlődő magyar csapat, amelyik nagyon megérdemelné, hogy ott lehessen a legjobbak közt, az A-csoportban. Hacsak egy évre is.