Nyolc aranyat várnak a magyarok az olimpián

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a magyarok átlagosan nyolc aranyérmet várnak a pekingi olimpián, a relatív többség (23 százalék) tízet. Ezeket a várakozásokat az "athéni" emlékekkel összehasonlítva kiderül, hogy valamivel többen (36 százalék) vannak, akik Pekingben a négy évvel ezelőttinél kevésbé eredményes magyar szereplésre számítanak, mint azok, akik ugyanolyanra vagy jobbra (32-32 százalék).

Az olimpia amúgy kiemelkedik a versenyek közül amikor a legjelentősebb sporteseményeket sorolják fel. Az emberek háromnegyede említi, kétszer annyian, mint a foci vb-t, háromszor annyian, mint a Forma 1-et és ötször annyian, mint az idei nyár másik nagy eseményét, a labdarúgó Európa-bajnokságot.

A megkérdezettek csaknem háromnegyedét (73 százalék) azonos mértékben érdekli általában a sport és az ötkarikás játékok. 19 százalék figyelmét erősebben magára vonja a sport négyévenkénti reprezentatív eseménye, mint a hétköznapi sportesemények. Ennek ellenpéldája, hogy 8 százaléknak pedig túlságosan is "sok" az olimpia körüli médiazaj.

A Medián 1200 embert megszólaltató, április 4. és 7. között készített felméréséből kiderül, az olimpia iránti érdeklődés mértéke egyébként megfelel a korábban - a legutóbb Sydney előtt - tapasztaltnak.

Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke már korábban úgy fogalmazott, ő 18 érem igazságos elosztását várja, azaz 6 arany, 6 ezüst és 6 bronzérmet remél a kínai fővárosból. Ennél bátrabb volt Hegedűs Csaba a magyar birkózók elnöke, aki úgy véli, sportága három aranyérmet szerez a nyáron.

A közvélemény-kutatási adatok szerint minden második válaszadó úgy gondolja: legalább a politikusok távolmaradása révén tiltakozni kellene a kínai politika ellen a pekingi olimpián, 2 százalék a játékok teljes bojkottját is támogatná, míg csaknem négytizedük szerint semmilyen tiltakozásra nincs szükség.

A pekingi olimpiával összefüggő Kína-ellenes tiltakozásokról a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73 százalék) hallott már az adatfelvétel időpontjáig. A tiltakozást előidéző tényezők sorában kiemelkedik Tibet jelentősége: a válaszok 52 százalékában szerepelt ez az elem, túlnyomó részükben (46 százalék) kizárólag ez, és csupán 6 százalék terjesztette ki a problémát más okokra is.

A magyar csapat távolmaradása a játékoktól csupán marginális vélemény, de ezt még a leginkább tájékozottak körében is csupán minden tizedik válaszadó tartaná az igazán helyénvaló lépésnek.

A tiltakozással kapcsolatos vélemények begyűjtésekor a válaszolók 29 százaléka adott hangot ama nézetének, hogy "nem lett volna szabad Kínának adni az olimpia rendezési jogát". Viszont elenyészően kevesen mondták azt, hogy "az olimpia bojkottjával elérhető, hogy megváltozzon a kínai politika".