Ki volt a legszerencsétlenebb az olimpián?

A tizenegy olimpiai érmet szerző magyar olimpiai küldöttséget számtalan balszerencse sújtotta Pekingben és előtte. Ma már nyilván felesleges azon tanakodni, a pechesekkel együtt mire mentünk volna, de a helyszínen rendszeresen felmerült, milyen sorscsapások jöhetnek még.

Két birkózó iszonyú kemény munkája veszett kárba, hiszen megszerezték a kvótát, de egyikük sem állhatott rajthoz. A kötöttfogású Módos Péter el sem utazott Kínába, pedig azt remélte a szakvezetés, az 55 kilós versenyző adhatja meg az alaphangot. Módos fertőzése és vállfájdalmai miatt kórházban maradt, de lelkileg nem viselte meg nagyon az eset, mert úgy gondolta, Londonban kell majd helytállnia. Storcz Botond példája lebeghet a szeme előtt, akinek 1996-ban úszott el az olimpiai szereplése.

A szabadfogásúak legjobb embere, Hatos Gábor nehezebben viselte lelkileg a megpróbáltatásokat, mert neki a helyszínen kellett visszalépnie. Fülgyulladása után a kórházban is erősített, hasztalan. Általában tíz kilót kell fogynia, hogy a 74 kilós határon belül szerepelhessen, legalább ettől megszabadult. Élete nagy esélye elszaladt előle, pedig az őt helyettesítő Veréb István nem került nehéz ágra, Hatos pontot szerezhetett volna.

Benedek Dalma tartalékként csak bulizni mehetett Pekingbe, mert a válogatókon rossz oldalra került, egyesben legyőzte Kovács, párosban és négyesben is veszített. Benedek 2004-ben is lemaradt, mert akkor nem Fábiánné Rozsnyói Katalin volt az edzője. Most ő volt, ezért ikszelhette őt ki Janics és Kovács. Benedek nehezen emésztette meg, hogy vágya nem teljesülhet.

A tornász Berki Krisztián helyett szabad kártyával egy jemeni sportoló vett részt az olimpián, a nemzetközi szövetség is tökéletesen érezte, hogy a kvótaszerzési rendszer igazságtalan, ezért módosított rajta. Berkinek már minden esélye megvan arra, hogy Londonban ott lehessen, hiszen ezentúl a világbajnokságok érmesei indulási jogot szereznek. Berki méltósággal viselte hiányzását.

A legtöbbet talán Gerebics Roland veszítette Pekingben, aki egy szerencsétlen lövés miatt nem jutott a duplatrap döntőjébe.

Gerebics Sydneyben ötödik volt, vagyis már volt olimpiai rutinja, azt azonban nem tudta megoldani, hogy a figyelmét ne vegye el a légtérbe szálló helikopter. Ritka hibát vétett, mindkét korongot talán gyerekkorában hibázta el utoljára. Ha csak az egyiket lelövi, a hatos döntő tagja. Így négyes holtversenyben végzett a hatodik helyen, a szétlövésben pedig ő volt az első, aki hibázott, így lemaradt a fináléról. A hatodik hely hatmillió forintot ért volna, Gerebicsnek így semmi sem jutott.

Verrasztó Evelynnek szintén centiken múlt a döntője. Századra azonos időt úszott japán ellenfével a 200 méteres vegyesúszás elődöntőjében. Mivel a holtverseny a nyolcadik helyen alakult ki, még egyszer úszniuk kellett a nyolcas döntőért. Ezt fejben a magyar versenyző már nem tudta feldolgozni, esélye sem volt.

Baranyai Jánosnak nemcsak a lelke sérült meg Kínában, hanem a könyöke is, amelyik horrorisztikusan fordult ki, azóta is az egyik leglátogatottabb videó a youtube-on. Baranyai azóta újra versenybe állt, imádja a súlyemelést, igaz, pontosan tudja, hogy tisztán versenyezve csak a legjobb tíz közé kerülésért lehet versenyben, másra nincs esélye. A súlyemelő iszonyatos recsegést, ropogást hallott, de akkor is vállalta volna Pekinget, ha előre látja ficamját.

Zsivoczky Attila az egész szezonban sérüléssel küszködött, és bár elhunyt kalapácsvető olimpiai bajnok édesapjának szép emléket kívánt állítani egy kitűnő olimpiai szerepléssel, a második próba után érezte: csak az egészségét kockáztatja, ezért inkább visszalépett.

A magyar öttusázók is a legszívesebben visszaléptek volna a lovaglástól, Balogh Gábort és Horváth Viktort is ledobta a hátáról a ló, a helyi olimpiai újságba hosszú idő után ekkor került be magyar versenyző. Ez a kép viszont bejárta a világot, hiszen mégiscsak világbajnokok kerültek megalázó helyzetbe.

A végére Mohamed Aidát hagytuk, aki tizennégy tus hátrányban kezdte az utolsó elődöntőbeli asszót az amerikaiak ellen, de olyan imponálóan vívott, ellenfelét súlyos zavarba hozta – Erinn Smart teljesen tanácstalan lett, remegett a térde a páston –, hogy a tetemes előny fogyni kezdett. Mohamed egyre csökkentette, de mivel az idő is fogyott, várható volt, hogy egy találatot csak elér az amerikai. A magyar csapat alulmaradt, nem jutott a döntőbe, maradt a harmadik hely. Végül az is elúszott, mert örök mumusával, az olaszokkal nem bírt a válogatott.