További Sport cikkek
- Hárommilliós pénzbírság és hároméves kitiltás a párizsi olimpián demonstráló férfinak
- Cristiano Ronaldo és Tom Brady is kikapott egy rajongójától az egyik youtuber videójában
- Weöres Szabolcs hátránya már közel 7400 kilométer a földkerülő versenyen
- Újabb kontinens került képbe a 2036-os olimpiai rendezéssel kapcsolatban
- Bíróság elé áll az Ingebrigtsen fivérek édesapja, saját gyermekei jelentették fel
A kajak-kenu szövetségi kapitányi posztot 1997 januárja betöltő Angyal Zoltánnak különleges volt a 2008-as év, nemcsak az olimpiai felkészülés és a pekingi játékok miatt, hanem mert ez volt az utolsó éve a nemzeti együttes szakvezetőjeként. Jövőre átadja helyét egykori versenyzőjének, Storcz Botondnak.
"Már tavasszal eldöntöttem, hogy a pekingi lesz az utolsó olimpiám. Különösebb oka nem volt az elhatározásomnak, egyszerűen úgy éreztem, elég volt. Tizenkét év hosszú idő, bár kívülről talán nem mindig tűnt úgy, de elég stresszes is volt ez az időszak. Döntésemben talán az is szerepet játszott, hogy az utóbbi másfél évben már éreztem az elnökség némi bizalmatlanságát. Másrészt úgy gondolom, tudni kell felállni és váltani" - mondta az MTI-nek Angyal. Kínában csak félreértés volt lemondása, már akkor is azt jelezte, hogy 2009-től nem akarja tovább irányítani a csapatot.
"Nem az én feladatom, hogy értékeljem a teljesítményemet, azt azonban jó érezni: amióta bejelentettem távozásomat, csak pozitív visszajelzéseket kapok" - fogalmazott, akinek vezetésével a magyar válogatott összesen 9 olimpiai és 72 világbajnoki aranyérmet gyűjtött.
Az évről azt mondta, nagyrészt megvalósultak az elképzelései, mert bár nagy viták előzték meg a válogatási rendszer kialakítását, végül - véleménye szerint - sikerült korrekt módon kialakítani az olimpiai csapatot.
"Az eredményekkel elégedett vagyok, bár szerintem többet is ki lehetett volna hozni. Összességében azonban úgy gondolom, soha rosszabb éve ne legyen a magyar kajak-kenunak."
Angyal az olimpia előtt még úgy ítélte meg, ha a női szakág nem szerez három érmet, az mindenképp csalódás, utólag mégis másként látja. A férfi kajakosok sem lehetnek túlzottan büszkék, hiszen érem nélkül zártak, amire 1948 óta nem volt példa.
Fénypontjaként a Kovács Katalin, Janics Natasa kajakos duó címvédését – a páros létéért mindent megmozgatott -, valamint a Kozmann György, Kiss Tamás kenupáros bronzérmét említette.
Mélypontként pedig egyrészt az utóbbi másfél évben kialakult, vitákkal teli helyzetet, amely szerinte nem méltó sem a sportághoz, sem hozzá. Lemondását is felajánlotta tavaly nyáron, amikor benevezte Kovácsot és Janicsot, de VK-induláskhoz Fábiánné Rozsnyói Katalin nem járult hozzá. Másrészt Kolonics György júliusi tragikus halálát nevezte meg.
Bár a szövetségi kapitányi posztot feladja, továbbra is a szövetség kötelékében kíván majd dolgozni, de hogy mi lesz a munkája, még nem tudni. "Baráth Etele elnök úrral abban maradtunk, hogy az ünnepek után, január elején ülünk le beszélgetni" - összegzett.