Testvérek a tetőn: Janicsék és a többiek

Dinara Szafina nemrégiben átvette a vezetést a női tenisz-világranglistán, ami nem csak karrierjében csúcspont – először áll az élen –, egyúttal egy másik rekordot is felállított: bátyjával a sportág legsikeresebb testvérpárjává léptek elő. Marat már állt a férfiaknál az első helyen. Azonos nemű testvérek már értek el ilyen sikert nemcsak a teniszben, más sportágakban is, igazolták, hogy nemtől függetlenül öröklődhet a kivételes tehetség.

A tatár származású testvérpárt a teniszben szokványosan kezdetben a szülők edzették. Maratot édesapja, Dinarát édesanyja. Mindketten a Szpartak sportolói voltak, később Marat Valenciába ment, húga Moszkvában maradt.

A húgánál hat évvel idősebb Marat 2000-ben, húszévesen lett a világ legjobbja, később sérülései folyamatosan hátráltatták, nem tudott a csúcson maradni. Mentális gondjai is akadtak, de 2005-ben még megnyerte az Australian Opent. Ekkor látszott, ha képes koncentrálni, a világelső Federert is legyőzheti, de ha nem tud uralkodni magán, sokkal gyengébben rangsorolt ellenfelektől is könnyen kikaphat.

Dinara későn érő típus, 23 évesen jutott el a ranglista tetejére, és ugyan még nem nyert Grand Slam-tornát, kiegyensúlyozott játéka így is elég volt ahhoz, hogy megelőzze riválisait. Teniszben – előttük – Arantxa, Emilio és Javier Sanchez voltak a leghíresebb testvérek. Arantxa egyéniben is többszörös GS-győztes, Emilio a hetedik helyig tört előre, párosban kétszeres GS-győztes, ezüstérmes a szöuli olimpián. Javier Sanchez volt a legszerényebb képességű közülük, de azért nyert négy kisebb tornát, a ranglistán feljutott a huszonharmadik helyig.

A síelő horvát Kostelic testvérpárnál a lány, Janica volt sikeresebb, három 2002-es olimpiai bajnoki címe erre a legékesebb bizonyíték, és makacs sérülései után 2006-ban még nyert egyet, kombinációban címet védett. A szlalom és az óriás-műlesiklás már nem jött össze.

Ivica Kostelic is sokra vitte, bár neki 2006-ban kombinációban csak a második hely jutott. Világbajnoki aranyat nyert, szlalomban, 2003-ban. Három évvel fiatalabb testvére ekkor kettőt érdemelt ki, vagyis sikeresen zárt a család, ámulatba ejtve a világot, hiszen nem alpesi országbeli versenyző létükre hosszú távon a legszűkebb elit tagjai lehettek.

Édesapjuk szerepvállalása volt a legfontosabb: gyerekkorukban lakóautót bérelt, ezzel jártak Ausztriába, ott tanultak meg síelni.

A francia Duchenay testvérek – Isabelle és Paul – a nyolcvanas évek végén híres dzsungeltáncukkal robbantak be a jégtánc élvonalába. Mivel felborították a jégtánc hagyományos szabályrendszerét, lepontozták őket, csak nyolcadikok lettek. A közönség tombolt az élvezetes, látványos előadás láttán.

Négy év múlva, hazai pályán, Albertville-ben ezüstérmesek lettek. A Klimova–Ponomarenko párosnál ugyan jobbak voltak, de nem nyerhettek, mert az oroszoknak már csak ez az egyetlen aranyérem hiányzott a pályafutásukból.

A jégtánc élmezőnyében most is van egy testvérpár: Kerrék, Angliából. Sinead és John bronzérmet nyertek a legutóbbi Eb-n, Helsinkiben, januárban.

A Nagy testvérek – Marianna és László – sem tudtak olimpiai bajnokságot nyerni, nekik párosban a bronz járt kétszer is (1952, 1956).

Magyarországon a Marosi család két gyermeke lett a leghíresebb. Mindketten vívásban emelkedtek a legjobbak közé. Paula a tokiói olimpián aranyérmes tőrcsapat tagja volt, a párbajtőröző József nyolc évvel korábban 1956-ban ezüstérmes, szintén csapatban.

A háromszoros olimpiai bajnok Janics Natasa talán amiatt is lehetett sokkal sikeresebb testvéreinél, Micsónál és Stjepannál, mert Magyarországra jött Szerbiából. Fábiánné Rozsnyói Katalin irányítása alatt teljesedhetett ki. Stjepan vb-ezüstöt szerzett a szegedi vb-n 1998-ban, még Szerbiának, utána váltott, horvát lett.

Igazi sportfamília az amerikai Lopez család is. A Nicaraguából áttelepült szülők mindhárom gyermeke – Steven, Mark és Diana – kijutott a pekingi olimpiára tékvandóban, edzőjük a legidősebb testvér, Jean volt.

A részvétellel nem elégedtek meg, mindhárman érmet szereztek, de az arany egyelőre hiányzik a gyűjteményből, igaz, koruk alapján Londonban még nagy eséllyel pályázhatnak erre. Mark döntőt vívott, Steven és Diana bronzérmes lett.

A szörföző Gádorfalvi testvérek, Áron és Luca hasonló sikerekben nem reménykedhetnek, de abban igen, hogy mindketten ott legyenek három év múlva is az olimpián, ahogy Pekingben is.

Erre volt példa már korábban is, Bátorfi Csilla és testvére, Zoltán Atlantában együtt szerepelt az asztaliteniszezőknél. Édesapjuk, István fanatikus munkájának köszönhető, hogy sikeresek lettek. Csilla öt olimpián szerepelt, kilencszeres Európa-bajnok, egyesben, párosban csapatban és vegyes párosban is legjobb lett.

A kétszeres olimpiai bajnok kajakos, Gyulay Zsolt nagyobb karriert futott be, mint testvére, Katalin, bár utóbbi is lehetett volna a Barcelonában aranyérmes négyes tagja, az utolsó pillanatban került ki. (Az egy évvel korábban négyesben ezüstérmes Czigány Kinga ült helyére.) Az 1988-as olimpián is tartalék volt.

Óváry Eszter és Óváry László még csak nem is ugyanazt a sportágat választotta, Eszter a tornászcsapattal lett kétszeres olimpikon, László birkózott. Alkatuk hasonló volt, László a sikeresebb, a 48 kilósok közt a kontinens második legjobbja lett. Óváry Eszter nyolc év után lett olimpikon (1988 és 1996), ami a torna viszonyait ismerve különleges teljesítmény. Atlantában már 24 éves volt.