A Hortobágy Gepárdja

2009.08.28. 13:54

Dombi Tibort szeretik a futball istenei. A debreceni szélső a magyar labdarúgás egy sikerekben kevéssé tobzódó időszakában tudta le pályafutását, mégis elmondhat magáról egy csomó olyan dolgot, ami nála jobbaknak, tehetségesebbeknek elérhetetlen álom maradt. Pedig a Hortobágy Gepárdja maga mondja: nem tudok futballozni.

Dombi Debrecenben igazi local hero. Gyorsasága miatt 35 válogatottságig vitte, soha senkinek nem ütött szöget a fejébe, hogy hiába szélvészgyors, ennek csapatai nem sok hasznát látják, mert a labda zavarja vágtázás közben. Tudta ő ezt, nem is akarta magát soha más színben feltűntetni, tette a dolgát, ahogy tőle tellett. Tagja volt az első debreceni bajnokcsapatnak, a légióskodásba is belekóstolt, és ez utóbbi hiába hozott igen vegyes eredményt, nevelőegyesületénél ugyanolyan szeretettel várták vissza.

A szerény képességű szélső mégis átélte már, milyen továbbjutni egy vb-selejtezőből. A Csank-csapat alapembereként részt vállalt az 1997-es második helyből, ami akkor is komoly siker volt attól a csapattól, ha utána a jugoszlávok a földdel tették egyenlővé a válogatottat. (Dombit az 1-7-en – 0-4-nél – a 32. percben lecserélték, a visszavágót végigjátszotta). Játszhatott olimpián is, alapembere volt az 1996-os atlantai játékokra kijutott U21-es válogatottnak, a skótokkal játszott playoff során egy védjegyévé vált akcióból egyenlítettek a mieink: lefutotta az emberét, majd a becsúszó védő elé lépve felrúgatta magát, Szanyó belőtte a 11-est.

Az Esőember becenév még NB I.-es játékosként ragadt rá. Egy szolid érdeklődésre számot tartó válogatott meccsen az oldalvonal közelében ültünk, Dombi kijött egy bedobást elvégezni, és amikor átlépte a vonalat, egy hang a lelátóról rákiáltott: Vigyázz, Tibi, vonal! Dombi vette a lapot, és úgy csinált, mint aki megbotlik a mészcsíkban. Nem emlékszem, kivel játszottunk, de ettől a pillanattól kezdve bármit csinált, kedveltem.

A jobbára már inkább metálbandájában dobolgató szélsőre a nyugdíj előtt újra rámosolygott a futballszerencse: 35 évesen a Bajnokok Ligájába készül. De nem ám úgy, hogy az edzője megkönyörül rajta, és ad neki 10 percet a Liverpool ellen, hanem úgy, hogy ha a második félidőben döcög a csapat játéka, a szurkolók azonnal a csapatba követelik. A Kalmar elleni hazai játék az ő beállása után állt össze, a Levszki ellen győztes gólpasszt adott Szófiában.

Dombi Tibor sok sztárnak induló, de csúfosat bukó tehetséget megelőzve bevágtatott a magyar futball történelmébe. Lehet, hogy a labdát menet közben elhagyta, vagy a beadása a kapu mögé érkezett, de akad ember az országban, aki sajnálja tőle ezt a kis jutalomjátékot?

Na, ugye.