A szélcsend sokkal rosszabb, mint a vihar
További Sport cikkek
- Kocsis Csillag újabb aranyat nyert az ifik között a SUP-világbajnokságon
- Rövid időn belül harmadik aranyérmét nyerte a magyar férfi párbajtőrcsapat
- Továbbra is magyar elnöke lesz a kontinentális cselgáncsszövetségnek
- Amerikából outsiderként jelentkezett be, de a szóbelin meggyőző volt a kajakozók új kapitánya
- Újabb világkupafutamot nyert meg magyar színekben Kim Minszok
Európában először, a világon harmadikként Méder Áron egy 6 méteres tavi hajóval megkerülte a földet. A három napja Budapesten tartózkodó 29 éves fiatalember nem tartja magát hősnek, bár azt elmondta, a másik két hasonló méretű hajóval útnak indult sportoló megerősített, tengerre készült vitorlással teljesítette a távot.
A villamosmérnök végzettségű kalandor elmondta, három év alatt rengeteg olyan élménnyel gazdagodott, amiért vállalta az utat. Félelmetes helyzetbe ritkán került, bár egy tengerjáró a rossz látási viszonyok miatt egyszer olyan közel került hozzá, hogy orrhulláma majdnem felborította.
"Az útvonalam biztonságosnak volt mondható, a trópusi szakasz csak a ciklonidőszakban veszélyes. Egyébként jó idő van, passzátszél fúj, egycsomós áramlat is segíti a hajózást, és általában meleg van. Az itteni viharok is mások, rövidebbek, maximum három naposak. Szóval más ez, mint a fokok kerülgetése, de azért a nyílt tengeren soha nem alszik meg a tej az ember szájában.”
Méder elmondta, a viharnál sokkal rosszabb a szélcsend, mert az kilátástalan. Egy ilyen kis hajóval megkerülni a földet egészen más élmény, mint egy nagy tengerjáróval, mert itt megvan a vitorlázás élménye, a kormánytól az ember eléri a vizet. „Nem a rekordok számítanak, hanem az élmény. Aki vitorlázik, keresi az ilyen, vagy ehhez hasonló kihívásokat. Nekünk inkább szükségünk van az adrenalinra, mint másoknak.”
Maga sem tudja, mennyit változott az elmúlt három évben, amelyet szinte teljesen egyedül töltött. Friss még az élmény, és mióta itthon van, kizárólag az útról beszél mindenkivel, így kell még egy kis idő, mire leülepszik benne. Egyelőre azt sem tudja, az út elérte-e a célját, azaz megtalálta-e azt, amit keresett, amikor ilyen hosszú időre maga mögött hagyta a "mindennapok mókuskerekét”.
Méder úgy fogalmazott, alapvetően egyetlen pillanatra sem bánta meg, hogy elindult, de ez nem is jut az ember eszébe a nyílt óceánon, mert ott nincs visszafordulás. "Ebben az egészben az az extrém, hogy az ember örül, hogy kikötőbe ér, de ennél az örömnél sokkal erősebb érzés, hogy azonnal hívja vissza az óceán. Újra elindulsz a következő kikötő felé, ahol ugyanez megismétlődik. Örök körforgás.”
"Ezt persze nem lehet a végtelenségig csinálni. Ez az utazás véget ért, új kihívásokat kell keresnem, de hogy ez mi lesz, arról jelenleg fogalmam sincs.”
Méder arra készül, könyvet ír az utazásáról, szerinte egy ilyen kalandnak mindenki számára van üzenete, mindenkinek olyan, amit lát benne.
A Batthyány térnél kikötött Carinán még péntekig lehet találkozni Méder Áronnal, aki szívesen beszélget mindenkivel. Meg lehet nézni a hajót is, amelynek fedélzetén mindenkit úgy köszönt, "jó szelet, nyugodt tengert, békét"!