Melyik a kedvenc rohadó sportlétesítménye?

Tekintse meg képeinket!

Tizenegyedik éve nem történt semmi vele, mégis a rothadó, elhanyagolt vagy éppen a soha meg nem valósult sportlétesítmények sorának elejére kívánkozik a lágymányosi Tüskecsarnok. Az eredetileg a 96-os expóra tervezett épületet a világkiállítás lefújása után is folytatták, persze nem gőzerővel, majd 98-ban leállt az építkezés. Azóta semmi, pedig a félig a földbe süllyesztett sportcsarnok hatalmas, szerkezetkész, és már eddig is ráköltöttek négymilliárd forintot. Terveztek ide tornász-vb-t, úszó-Eb-t, ezekből nem lett semmi, majd 2008-ban már konferenciaközpontot szeretett volna ide az Önkormányzati Minisztérium. Az erre kiírt magánbefektetői pályázat azonban eredménytelenül végződött. 2009-ben ismét semmi sem történt az épülettel, csupán annyi, hogy az ÖM végleg lemondott arról, hogy konferenciaközpont legyen itt. Most ismét az állami vagyonkezelő ülhet néhány hónapig a témán.

Szintén a kilencvenes évek végén pecsételődött meg egy másik sportingatlan sorsa, a margitszigeti tenisztstadion azonban a Tüskecsarnokkal ellentétben (1928 óta) működött. Tíz éve azonban magára hagyta az akkori Belügyminisztérium és az ország egyik legértékesebb, legtöbbre tartott helyén szétrohadt a lelátókkal körbevett teniszstadion. 2009-ben kicsit jobbra fordulhatott volna a sorsa, de a teniszszövetségnek nem volt pénze a minimális felújításra, az ajánlkozó titokzatos befektetőre pedig nemet mondtak. Így a területet tovább kezeli a főváros és akkor tud valamit kezdeni vele, ha lesz érvényes keretszabályozási terv a Magitszigetre. Ha lesz, lesz itt gyönyörű teniszstadion újra, de csak évek múlva.

Az eddigi példákkal szemben rossz helyen van és nem is kell senkinek Stadler József akasztói stadionja. Az alföldi falu határába felhúzott húszezres futballstadion is sok éve rohad, fű meg fa nő a lelátón. Van benne egy nem is kicsi szálloda, ami nincs annyira gyötrelmes állapotban, mint a pálya. Nem kell senkinek, hiába árulja a mostani tulajdonos szinte aprópénzért, 350 millió forintért. Nem kell már magának Stadlernek sem, pedig évekig pereskedett érte, azt mondta, az neki jár. A bíróság nem így gondolta, így lett egy követeléskezeléssel is foglalkozó cégé az egykor csodált stadion.

Áll, használják és látszólag nem is rohad az ország legnagyobb stadionja, a Puskás Ferenc Stadion. Azonban a több mint ötvenéves létesítmény elaggott, amit régóta tudtak az egymást követő kormányok, mégsem kezdtek vele semmit és belátható időn belül nem is fognak. 2009-ben legalább az évtizedek óta változatlan gyepszőnyeg megújulhatott volna, de a Kisteleki István vezette futballszövetségnek ez sem tetszett. Az augusztusi Madonna-koncert szervezői ugyanis kicserélték volna a füvet, a létesítményt kezelő Nemzet Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) rá is bólintott az üzletre, de feljebb úgy döntöttek, nincs szükség a több mint százmilliós felújításra. Az ok az volt, hogy néhány nappal később két vébéselejtezőt is játszott a Puskásban a magyar labarúgó-válogatott, így túl rövidnek ítélték az időt. Madonna így mehetett koncertezni a lovak közé, a válogatott mindkét meccsét elbukta, a fű meg maradt olyan, amilyen eddig is volt.

Az egykori Népstadiontól néhány lépésre még szintén áll és működik a Körcsarnok, de nem tudni meddig. Az 1975-ben átadott épületre már rég megvan a bontási engedély, a mostani állás szerint februárig lesz nyitva, de semmi sem biztos. A Körcsarnok ugyanis a SYMA-csarnok bővítésével eltűnne. A beruházás azonban nagyot csúszott, mert egy éven keresztül nem kapott építési engedélyt. Mire ezt megkapta, a pénzügyi feltételek változtak meg és most meg hitelhez nem jut a cég. A Körcsarnok eközben vár a sorsa betelejesülésére, pedig az 1995-ben felújított épület nincs rossz állapotban.

Hasonlóan is alakulhatott volna a sorsa, de most úgy látszik, nem fog eltűnni egy kevésbé ismert sportcsarnok, a Gabányi az újbudai Hauszmann utcából. A Műegyetem árulja a 80-as évek elején épült ingatlant, mert a campusán szeretne diákbarátabb sportközpontot kialakítani. A BME-t felügyelő szervek úgy döntöttek, az ár a fontos, így az egyetem úgy árulta az ingatlant, hogy annak helyén akár pláza is épülhetett volna. Azonban a XI. kerületi önkormányzat épp sportcsarnokot keres magának és a jelen állás szerint várhatóan a Hauszmann utcai sporttelep új tulajdonosa lesz.

Több olyan sportingatlanos történet is szolgáltatta tavaly a híreket, amelyek esetében valójában még tervekről is alig lehet beszélni. A legtöbbet talán Debrecen évek óta tervezgetett stadionjáról beszéltek, de a DVSC új pályája is csak addig volt érdekes, amíg a Loki kivívta a BL-szereplést. Orbán Viktor rögtön új stadion ígért a Kósa Lajos vezette városnak, azóta csend van. Mire megérkezett az UEFA-tól a BL-szereplésért járó kétmilliárd forint, a téma gyakorlatilag le is került a napirendről a futballbajnoknál.

Hasonlóan nagy, sőt sokkal nagyobb katyvasz az, ami a Ferencváros stadionjának felújítása körül zajlik. Az angol befektetőről sokan állítják, csak az ingatlan miatt vásárolta be magát a klubba, az elméletet erősítené az a bénázás, ami a futballcsapat körül zajlik. De úgy tűnik, hasonló a helyzet a tervezett új stadionnal is: a vezetők kizárólag üres frázisokat puffogtattak eddig, sokszor elhangzott a folyik az engedélyek beszerzése fordulat, Kevin McCabe karácsony előtt azonban már a hitelszerzés rendkívüli nehézségeiről beszélt. Elvileg a bajnokság befejeztével költözik a Fradi, az Üllői út 129. alatti épületet pedig bontani kezdik. Elvileg.

Ugyancsak Karácsony előtt vett végleges fordulatot egy másik elképzelt stadion. Tavaly egyszercsak berobbant, hogy a futballszövetség harmincezres stadiont szeretne a budapesti Fehér útra. Az ötlet már akkor is kétségesnek tűnt - az MLSZ egyedül, bankhitelből akart 11-12 millirádos Nemzeti Labdarúgó Arénát. A lendület gyorsan megakadt, az ötlet el is felejtődött, Kisteleki István hirtelen bejelentett távozásával pedig az elnökhöz kötödő elképzelés ugyanúgy ment a kukába, mint a tucatnyi fel nem épült Eb-stadion terve.

A sort egy olyan épület zárja, amellyel nem történt semmi 2009-ben, még az elképzelések szentjén sem: azért, mert már nem áll. A Budapest Sportcsarnok tíz éve, 1999. december 15-én égett le, feltehetően a karácsonyi vásár pavilonjai között keletkezett a hajnali tűz miatt. Néhány héttel később lett volna tizennyolc éves, az ország legnagyobb fedett sportlétesítménye volt. Néhány hónapig úgy tűnt, a romokból újulhat meg a sportcsarnok, a kormány azonban úgy döntött, teljesen új épületet húznak fel. Az lett a sok huzavonát megélt, sokba kerülő és azóta is sokat szidott Budapest Sportaréna.