Putyinnal is a cselgáncsról beszélgetek

Vizer László Máriusz mögött kalandos életút áll, disszidált Romániából, osztrák állampolgár lett, jelenleg a magyar fővárosban él. 2007 szeptemberében választották a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) elnökévé, ekkor költözött Budapestre a szövetség elnöki irodája.

Kadétból cselgáncsedző

„Talán még a budapestiek sem tudják, hogy ebben a városban működik az IJF. Itt érzem jól magam, nem Bécsben. Egyszerűen itt vagyok otthon. De nem járok showműsorokba, nem kérkedek magammal, nem szeretem a fontoskodást, ezért nem figyelnek fel rám, ránk. Így szeretek élni, bár igaz, nagyon sok tévészereplést lemondtam.”

Vizer Romániában, a Bihar megyei Tenkén született 1959-ben, az édesapját rendszeresen zaklatták a hatóságok, rossz anyagi helyzetben éltek.

„Az ő kérésének eleget téve jelentkeztem a moldvai katonai iskolába. Ott ismerkedtem meg a dzsúdóval, ez egy fontos találkozás volt, mert mindent a sportágnak köszönhetek. Nem voltam kiugróan tehetséges versenyző, edzőként viszont jól dolgoztam. A katonai iskolát nem szerettem, nem tudtam ideológiailag alkalmazkodni."

Az iskola után Kolozsvár érintésével visszakerült Tenkére, itt és a közeli Nagyszalontán kezdte az edzői szakmát. A nyolcvanas évek közepén egyre erősebb csapatot épített, a gyerekek megszerették módszereit. A Nagyváradi Sportgimnáziumba került, ahol a juniorcsapat az irányításával 1988-ban megnyerte a bajnokságot. Mindez felkeltette a bukaresti klubok figyelmét, a Steaua és a Dinamo is el szerette volna vinni a tehetségeket tőle.

„Nem egyeztem bele, nem írta alá semmilyen iratot, és lényegében akkor meg is született bennem a döntés: elhagyom az országot.”

A dzsúdó a legfontosabb

A rendszerváltás után Romániában fektetett be. „A hiperinfláció miatt akkoriban vadnyugati, pontosabban vadkeleti állapotok uralkodtak. Szerencsére jól ment az üzlet, így 1996-ban Nagyváradon már meg tudtam alapítani az ország első magán cselgáncsklubját.”

Az egyesület 1999-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a győztes csapatot erősítette a debreceni Csősz Imre, valamint az olimpiai és világbajnok Kovács Antal is.

A román szakszövetség elnökévé egy évvel korábban választották meg, 2000-ben az Európai Cselgáncs Szövetség (EJU) vezetőjévé lépett elő.

„Nem készültem tudatosan erre a pályára, mindig az munkált, és munkál most is bennem, hogy tennem kell a dzsúdóért. 2005-ben jelöltettem magam a nemzetközi szövetség vezetőjének, de ekkor a dél-koreai Jong-Szung Park még legyőzött a választáson. Ismeretlen volt a terep, arra nem készültem, hogy hamis szavazatokkal fognak legyőzni. Amikor ezzel szembesültem, a bírósághoz fordultam. Az IJF következő, 2007-es kongresszusa már úgy kezdődött, hogy Park ellen bizalmatlansági indítványt kértek, amin el is bukott. Mivel mást nem tehetett, visszalépett, engem pedig megválasztottak a nemzetközi szövetség elnökének.”

Eközben a román pártok is megkeresték, hogy vállaljon szerepet a politikai életben, visszautasította.

„Nekem a dzsúdó a legfontosabb, ez befolyásolta az üzleti vállalkozásaimat is, erre akartam koncentrálni. Szeretném, hogy fejlődjön a sportág. Nyilván nem volt könnyű a szabályváltoztatásokat elfogadtatni, de látványosabbá kell tenni a sportágat. Az nem használt a cselgáncsnak, hogy az elmúlt húsz évben számos elem a birkózásból került át. Vissza kell térni a nagyszerű hagyományokhoz."

Fontos változás, hogy idéntől már csak felsőtestre lehet támadni, így a versenyzők ismét nem lehetnek vízszintes tartásban a tatamin.

„Nagyon sok munka vár még ránk, sok fejlesztés. Első lépésként a versenyek pénzdíjasok lettek. A Grand Slam-sorozat állomásain 150 ezer dollár az összdíj, a Grand Prix-versenyeken pedig 100 ezer dollár a pénzdíj. Amíg korábban a versenyek előtt a párosítások kisorsolása jelentéktelen háttéreseménynek számított, most világsztárok - Lothar Matthäus, Roberto Carlos - segédkeznek ebben. Bemutatófilmeket készítünk, hogy megértsék az emberek, mi miért történik a szőnyegen. Talán közérthetőségben sohasem leszünk a futball szintjén, de a mostani helyzetből előre kell lépnünk."

Sport és politika

Vizer anyagilag stabilizálta a sportágat, a Csányi Sándor vezette OTP Bank is főszponzor lett, jelentős orosz cégeket (Gazprom, Rosznyeft, VTB Bank) nyert meg, a korábbi orosz elnököt, a sportág nagy szerelmesét, Vlagyimir Putyint két éve a szövetség tiszteletbeli elnökének választották, Csányit pedig alelnöknek.

Mint mondta, Putyinnal „korrekt a viszonyunk”, erős karakternek, nyitott embernek jellemzi az orosz kormányfőt. „Üzlet, politika és természetesen a dzsúdó, ezekről beszélünk, ha találkozunk. Nagyjából egyenlő arányban, de azért a sport a hangsúlyos.”