Schmitt: Még kilenc év, és leállok

Schmitt Pál családja a németországi Ettlingenből érkezett Magyarországra, Budafokon telepedett le, mintegy száz éve. Az államosítás idején, az ötvenes években a Fejér megyei Fülére mentek, de életrajzaiból ellentmondásos, hogy kitelepítették őket vagy az éhínség miatt választották a települést.

Iskoláit már Budán végezte, 14 éves az 1956-os forradalom idején, fegyvert nem mert elhozni a rendőrség üres épületéből, lőszert igen.

Pár hónappal korábban a Vörös Meteorban kezdett öttusázni, de 190 centijével a lovagláshoz magas, az úszáshoz pedig nehéz, ezért a vívásra szakosodott, amit egyébként is a legjobban szeretett.

18 évesen ifjúsági bajnok, 1966-ban a felnőtt párbajtőr válogatott tagja. Eközben disszidálni próbált, mert származása miatt nem vették fel az orvosi egyetemre.

1968-ban az olimpiai csapat tagja, a szovjetek elleni döntőt ő kezdte. „Azt az utasítást kaptam, hogy nem jöhetek le vesztesen a pástról. Ez akkoriban a még érvényben lévő kettős vereséget jelentette. Vitebski minden bizonnyal hasonló utasítást kapott, és az asszó kezdete után jó hat méterre megálltunk egymástól, szinte mozdulatlanul vártuk az idő múlását, nehogy valaki véletlenül megszúrhassa a másikat. A nézők viszont egyre türelmetlenebbek lettek, hiszen ezen a szovjet–magyar mérkőzésen vérre menő, igazi küzdelmet vártak. Mi azonban az erősödő füttykoncerttel sem törődtünk, tisztes távolban egymástól álltunk, vártuk az öt perces vívóidő leteltét. Végül mind a ketten eleget tettünk az utasításnak, kettős vereség után, számítva arra, hogy az utánunk következő nagyágyúk majd döntésre viszik a dolgot.”

Következő meccsén, 3-1-es szovjet vezetésnél már nem ennyire óvatos és megfontolt, és legyőzte azt a Nyikancsikovot, aki az egyéni győztes Kulcsár Győzőt is megverte. Méltán büszke erre az asszóra, mert ő indította el a csapatot a fordítás felé, és 6-3-as győzelem lett a meccs vége.

A csapat tagjai Schmitt mellett: Kulcsár Győző, Fenyvesi Csaba, B. Nagy Pál, Nemere Zoltán Erdős Sándor. Négy év múlva a csapat megvédi a címét, annyi különbséggel, hogy B. Nagy helyére Osztrics Sándor került.

Schmittnek egyéniben nincsenek átütő sikerei, Világkupákat azért nyer, világbajnoki vagy olimpiai érme azonban nincs.

Pályafutása befejezése után, 1966-ban friss diplomával az Astoria szállóhoz került, az étterem üzletvezető helyettese, tizennégy év alatt igazgatóhelyettes lett. 1980-ban a Fórum Szálló vezetője, majd megkapta a Népstadiont és Intézményei, egyben 1300 ember irányítását.

1983-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja Csanádi Árpád meghalt, aki egyben a hazai mozgalom vezetője is volt. A NOB-ban Schmitt Pál vette át a helyét, a szarajevói téli olimpián tette le az esküt.

Itthon 1983 és 86 között az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnök-helyettese volt. 1984-ben Szófiában tárgyalt, amikor a MOB megszavazta, hogy a magyarok csatlakoznak a Los Angeles-i olimpia bojkottjához. „Tény, hogy a bojkottot egyes állításokkal ellentétben hál' istennek nem szavaztam meg, de ellenállónak sem lehet mondani ebben a fontos ügyben" - nyilatkozta.

1989-től a független Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke - csokornyakkendős fotói ebből az időből származnak, ezzel szimbolizálta egy új korszak kezdetét -, korábban főtitkára volt.1989-ben 54:52-es szavazati aránnyal győzte le Aján Tamást, aki akkor a nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) főtitkára volt.

A nemzetközi mozgalomban 1995-től 1999-ig érte el a legmagasabb pozíciót, alelnök lett, végrehajtó bizottsági tagságát cserélte fel erre a pozícióra. Ha 2000-ben történt volna valami a testületet irányító Juan Antonio Samaranchcsal, ő lett volna a NOB irányítója. Jelenleg is protokollfőnök.

1993-ban nagykövetnek kérte fel Antall József miniszterelnök, előbb Madridban, majd Bernben képviselte Magyarországot. Svájcba már Martonyi János nevezi ki.

Kovács László, az MSZP külügyminisztere hívta vissza, amikor 2002-ben függetlenként, ám jobb oldali támogatottsággal elindult a budapesti főpolgármesterségi posztért, de harmincöt százalékkal Demszky Gábor 47 százaléka ellenében alulmaradt. „Arról álmodtam, hogy Budapest főpolgármestere leszek, a baj csak az volt, hogy Budapest nem álmodott velem” – jegyezte meg.

Egy évvel korábban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság posztját akarta megszerezni, de csak a második fordulóig jutott - az első körben az amerikai de Frantz esett ki - a moszkvai szavazáson, ott hat szavazattal kiesett. Ő volt viszont az egyetlen, aki gratulált a győztesnek, Jacques Rogge-nak.

2004-ben az első magyarországi Európai Parlamenti választáson a Fidesz listavezetője, miután 2003-ban felajánlotta függetlenségét a pártnak.

Miután nyíltan vállalta pártszimpátiáját, a MOB élén sok támadás érte, lemondását kérték, mondván aktív politikus ne vezesse a független testületet.

A legkomolyabb támadást Gyárfás Tamás szervezte ellene 2006-ban, és nyilván pontosan kiszámolta, hogyan lehet Schmittet megbuktatni. 2006 szeptemberében pár szavazat mégis hiányzott. Pedig akkor két kormánytag, Szekeres Imre és Mesterházy Attila is kampányolt ellene. Schmittről akkor lemondott a Fidesz, nyíltan alig álltak ki mellette, így is MOB-elnök maradt, a tekintélyének jót is tett ez a győzelem.

A választás után egy héttel szivárgott ki az őszödi beszéd, az MSZP fontos városokat veszített el az októberi önkormányzati választáson, és mivel ezeken a helyeken a Fidesz nyert, a MOB-ban Schmitt velük kényelmes többségbe került. Nem is próbálta azóta senki elmozdítani.

A MOB-on belüli harc ugyanakkor megviselte, amikor Puskás Ferenc 2006 decemberi temetését szervezte, infarktust kapott.

Schmittet kényelmetlenül érintette az athéni olimpia öt doppingesete, kivált, mert volt egy olyan nyilatkozata korábban, hogy lemond, ha egyetlen magyar sportoló is fennakad. A doppingbotrány felelősök nélkül maradt, komoly beosztásban lévő vezető nem mondott le utána. Ő utóbb elnézést kért egy konferencián, azt is mondta, úgy érzi magát, mint egy endékás sportvezető.

Schmitt az elmúlt két évben megerősödött, az állami sportvezetésre is az ő jelöltje futhatott be: Czene Attila. Schmittet hatvannyolcadik születésnapján - május tizenharmadikán - választották meg az Országgyűlés elnökének.

"Úgy tervezem, hogy 77 éves koromban leállok mindennel" - mondta egyszer, az még kilenc év.

Schmitt úgy gondolja, az ő személyisége képes egyesíteni a magyar sportot, ezért is nem akart lemondani a MOB vezetéséről. Volt egy olyan terv is, hogy London után búcsúzik.