Boronkay megvédte paratriatlon-vb-címét
További Sport cikkek
- Az elődöntő előtt a bíróság határozott a transznemű sportoló játékjogáról
- Magyar világrekordkísérlet az Atlanti-óceánon
- Ígéretes a magyar csapat, nagy reményekkel utaznak játékosaink a világbajnokságra
- Újra megdőlt a 24 órás világcsúcs a Vendée Globe-on, Weöres a 39. helyen
- Kocsis Csillag újabb aranyat nyert az ifik között a SUP-világbajnokságon
Boronkay Péter paratriatlonos újra világbajnok, szombat délelőtt Budapesten is győzött.
A címvédésre tudatosan készült a bal alkar nélkül született sportoló, igaz teljesen át kellett alakítania felkészülését, mert a korábbiakkal ellentétben sprinttávon (750 méter úszás - 20 kilométer kerékpár - 5 kilométer futás) rendezik a parasportolók világbajnokságát. Ez éppen a fele a rövid távnak, amelyen a világ legjobbja lett. Tavaly a dupla távon több mint 7 percet vert a második Oliver Dreierre, most csak 24 másodperccel tudta megverni osztrák ellenfelét. De Boronkaynak nem is igazán fekszik a rövidebb sprinttáv.
Most is legerősebb számára, az úszásra alapozta sikerét. Ismerve ellenfeleit, tudta, csak akkor nyerhet, ha nagy előnyt sikerül összeszednie az első szám végére. Tervét teljesítette is, a Lágymányosi-öböl 15 fokos vizében két perccel gyorsabb volt, mint Dreier. Boronkay azonban ezzel sem volt teljesen elégedett: “Igazából nem én vagyok jó, ők úsznak rosszul”.
Az előny talán nagyobb is lehetett volna, de az esős időben nehezen tájékozódott a vízben. Ezt nehezítette, hogy bár mindkét szemével rosszul lát, nincs dioptriás úszószemüvege. Boronkay csak viccelni tud ezen is: “Ha rajtam múlna, létrehoznék magamnak még egy paratritatlonista kategóriát, ott látás- és karsérültek versenyeznének”.
Kerékpáron Dreier fokozatosan jött feljebb, Boronkay a fordítókban magában számolta a másodperceket, mikor jött vele szembe az osztrák, hogy elég lehet-e az előnye. A futásra váltva már csak 21 másodperccel vezetett, de a múlt héten duatlon-világbajnokságot nyert osztrák végül nem tudott közelebb jönni.
Az ünnepléssel egyelőre vár: “Most kifestem magam piros-fehér-zöldre, és szurkolok a magyaroknak, aztán majd ki fogom bőgni magam valamikor a nap folyamán az elmúlt hónapok feszültsége miatt. De ez hozzá tartozik, a tavalyi vébén már a célban elbőgtem magam.”
A kecskeméti paratriatlonista évek óta a világ elitjéhez tartozik. 2004-ben még az athéni paralimpiára készült úszóként, de nem sikerült kijutnia. Ekkor nyergelt át a triatlonra. 2007-ben már Európa-bajnok volt, 2008-ban világbajnoki második lett, majd egy év múlva már övé lett a bajnoki cím. A triatlon mellett más sportágakat is űz, elindul mountain bike-futamokon, tereptriatlonon és futóversenyeken, és persze nemcsak a parasportolók között.
Két éve kulcscsonttörést is szenvedett egy mountain bike-maratonon, ekkortól nevezhető fő számának a triatlon: “El kellett dönteni, hogy vagy az őrület, a hülyeség, az extrémsport, vagy a tudatos éremre való hajtás, olyan versenyeken, ahol van ellenfél.” Bár a triatlon még nem paralimpiai sport, de reményei szerint 2016-ban felveszik a programba, és még 35 évesen is esélyesként fog indulni.
Boronkay mellett még három magyar célbaérkezője volt a sérültség alapján hat kategóriában rendezett paratriatlon-világbajnokságnak. Ocelka Róbert a 6., Molnár Péter a 11., míg Katona Ottó a 13., helyet szerezte meg.