Tereptriatlonos ezüst a maui lávasivatagból

2010.11.08. 21:42 Módosítva: 2010.11.08. 21:42
A soproni Poór Brigitta az egyik legkeményebb sportban, tereptriatlonban lett korosztályos világbajnoki második Hawaii-n. Hullámzó óceánban úszott, lávasivatagban kerékpározott, és a tengerparti mély homokban futott a magyar Xterra-bajnok.

A 15. Xterra világbajnokságot rendezték a hawaii Mauin, Poór Brigitta a tavaszi, a szardíniai Európa-bajnokság megnyerésével kvalifikálta magát.

A tereptriatlonisták mindig extrém viszonyok között versenyeznek, de a hawaii körülmények még inkább megnehezítik a versenyt, nehéz akklimatizálódni. Poór a verseny előtt nyolc nappal már kint volt, a nagy hőséghez nehezen szokott hozzá. “Az első napokban sokkot kapott a szervezetem, a pulzusom az egekben volt, túl sok víz gyűlt fel bennem.”

A verseny rajtára rendbe jött. Az 1500 méteres úszást az óceánban rendezték, nem voltak nagy hullámok, de a magyarnak így is szokatlan volt az első szám. Az úszás végén Poór az élmezőnnyel váltott a kerékpárra. A terepkerékpáros távot a lávasivatagban tűzték ki, 31 kilométert kellett a kövek között tekerni. Azt sem tudták, mire számíthatnak, előzetesen nem tudták bejárni a pályát, mert a magántulajdonban lévő területet csak a futam idejére nyitották meg. A terep rendkívül nehéz volt, az éles sziklák folyamatosan megvezették a kerekeket, Poór Brigitta sem úszta meg bukás nélkül: “Az volt a taktikám, hogy minél nagyobb sebességgel menjek át a köveken. Ez be is vált, de egyszer már nem tudtam megfogni a bringát, és elestem.”

Egy-két horzsolással megúszta, de a váltójába beszorult a kerékpárlánc, elvesztett pár percet a szereléssel, mire vissza tudott ülni a bringára. Amikor a futásra váltott, tudta, meglehet a dobogó, csak egy versenytársát látta elmenni maga mellett.

A 11 kilométeres futást is extrém körülmények között rendezték. A táv elején megint a lávasivatagba mentek, később az óceánparton, mély, süppedős homokban futottak. A futópályát bevitték az erdőbe is, ahol fák között kellett bujkálniuk, végül a sziklás tengerparton is futottak. Poór Brigittának feküdt a változatossága miatt is brutális pálya. “Nem is igazán vettem észre, hogy nehéz lenne. Nekem jó, ha egy új dologgal kell megküzdenem, így nincs idő arra, hogy azzal foglalkozzam: Úristen, mindjárt megdöglök!”

Poór Brigittát éppen a változatosság és kötetlenség vitte a tereptriatlon felé, korábban a sportág hagyományos változatát űzte, de úgy találta, szabályai túl merevek. A tereptriatlonban sokat számít a kerékpáros technika, hogy jobb legyen, rendszeresen indul hegyikerékpár versenyeken is. “Meg kell tanulnom elengedni a bringát a lefeléken, ki kell irtanom magamból a félelemet, ez nagyon jöl jöhetne később is.”