Feketén kapható kísérleti gyógyszerek ellen folytatódik a doppingháború

A WADA jövőre azokat a gyógyszereket is vizsgálja, amelyeket orvosi használatra hivatalosan még nem jegyeztek be. A 2011. január elsejétől hivatalos tiltott szerek jegyzékében ezek a készítmények majd a “nem elismert anyagok” címke alatt fognak szerepelni.

A WADA ezzel a döntésével egy kiskaput igyekszik bezárni, egy lépéssel közelebb akar kerülni a doppingolókhoz. Az új, S0-ás csoportba szinte bármi bekerülhet, amiről teszt bizonyítja, hogy tiltott teljesítményfokozó. A doppinglista így jóval rugalmasabban tud reagálni az új szerekre. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője durván úgy írta körül az S0 csoportot, hogy “minden olyan, amiről semmit sem tudunk.”

A már ismert S0-ás anyagokat egyelőre nagy titoktartás övezi, még a doppingellenőrök sem tudják pontosan, hogyan fogják alkalmazni az új szabályokat az ismeretlen doppingszerek ellen. Tiszeker szerint ez most elsősorban laborkérdés, ott kell a technológiát kifejleszteni: “A jogi rész tiszta, bár egyelőre nem tudjuk, hogyan hozható összhangba a magyar jogrenddel egy S0-ás szert használó sportoló eltiltása.” Tiszeker előtt még az sem világos, milyen úton tudnak majd hozzájutni a laborok a gyógyszergyártók tesztkészítményeihez.

Az alapelv szerint az S0-ba azok az anyagok kerülnek, amelyeket humán használatra még egyetlen állam sem törzskönyvezett hivatalos gyógyszerként. A humán használat azért kapott külön hangsúlyt, mert már előfordult, hogy állatgyógyszerből lett a dopping, a partidrogként és teljesítményfokózként is használt ketamin eredetlieg az állatorvoslásban használt érzéstelenítő volt. A doppingellenőrzések során már többször kiderült, hogy olyan hatóanyagú teljesítményfokozó szereket használtak, amelyek gyógyszerészeti kutatási-fejlesztési fázisban voltak, de a feketepiacon a sportolók már hozzájutottak.

Az egyik legismertebb példa az állóképességi sportokban előszeretettel használt CERA nevű vérdoppingszer, amely a doppinglistás EPO továbbfejlesztett változata volt. A CERA-t 2008-ban jegyezték be hivatalosan, de mint kiderült már, a feketepiacon már 2005-ben is árusították. A CERA azonosítására viszonylag gyorsan megtalálták a megbízható eljárást, a 2008-as Tour de France-on négy kerékpáros már meg is bukott vele. Majd öt, a pekingi olimpián résztvevő sportolót is eltiltottak utólagosan, mikor az új módszerrel elemezték a leadott mintáikat.

A doppingellenőrök sokszor azon buknak el, hogy nem is tudják, mit keresnek, hiába nyilvánvaló a tiltott szer használata akár a sportoló fizikai megjelenésében is. Ha az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) 2003-ban nem kap egy atlétaedzőtől információt a tetrahidrogesztrinon (THG) nevű szerről, talán sosem kapják el a sokszoros világbajnok sprinter Marion Jones-t vagy Kelli White-ot.  Később maga a szer is eljutott az USADA-hoz, és ennek segítségével tudták kifejleszteni az anyagot kimutató tesztet. A szakértők szerint THG-molekulát direkt úgy alakították, hogy ne tudják detektálni az akkor ismert módszerekkel.

Azzal, hogy a WADA tud egy doppingszer létezéséről és a tiltólistára veszi, még nem ért el semmit. A következő és nehezebb lépés az, hogy a szert biztonságosan ki is tudja mutatni. A WADA ezért már célzott kutatási programokat is futtat az új szerek felismerésére, az ausztriai ebersdorfi laborban például az EPO új generációinak, míg a kölni laborban a szteroidok tesztelésében értek el jó eredményeket. “Ezek a laborok egy kicsit a doppinggyártók fejével gondolkodnak, próbálnak rájönni, hogy milyen új szerek jelenhetnek meg a piacon. Ez azt is jelenti, hogy maguk a laborok is állítanak elő új szereket, de szó nincs arról, hogy ezeket piacra dobnák” - mondta Tiszeker.