Katar olajmilliárdjai letarolják a sportvilágot

Katarnak nagyravágyó tervei vannak, olimpiai bizottságuk jövőképe szerint "olyan vezető nemzetté akarunk válni, amelyik a világot a sporton keresztül hozza össze".

Az olaj hozta a sportot is

Az arab országban a sportnak alig 70 éves múltja van, hiszen a sivatagban élő nomád népcsoportok a harci gyakorlatokon kívül nemigen sportoltak semmit. A változást az olaj és az abból eredő dollármilliárdok hozták. Az első kutakkal az 1940-es években európai és ázsiai telepesek is érkeztek. A helyiek tőlük tanulták el a futballt, a teniszt, a krikettet, néhány év múlva megalapították első futballklubjaikat is. Később ezekből nőttek ki a sok szakosztályt üzemeltető egyesületek az 1971-ben függetlenné váló államban.

Hajdu János, korábbi magyar kézilabda kapitány Kuvaitban dolgozott, ismeri a térséget. “A többi Perzsa-öböl menti országban is sokat költenek a sportra, de össze sem hasonlítható azzal, amit Katarban csinálnak. Ott komolyabban veszik, és nagyságrendekkel nagyobb összegek mennek sportfinanszírozásra.”

A sportéletet felülről irányítják, a sportban élenjáró Katar a királyi család víziója. A fejlődést egy 1990-es emíri dekrétum gyorsította fel, ekkor hoztak létre egy ötven ifjúsági- és sportszervezetet tömörítő hivatalt, központosították a sportfinanszírozást és adminisztrációt. A 2000-es években újabb lökést kapott a sport, négy év alatt megduplázták a sportszövetségek számát, a trónörökös Tamim Bin Hamad Al Thani pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett.

"Katar globális sporthatalommá akar válni, a sportot nemzeti üggyé tették, a gazdaságfejlesztés egyik húzóágazatának tekintik és az országimázs-építés egyik legfontosabb eleme. Az állami pénzek viszonylag egyszerű rendszen keresztül jutnak el a felhasználókig, az egész sportot tulajdonképpen az ottani olimpiai bizottság irányítja, emiatt elég hatékonyan tud működni a sportélet" - mondta Nagy Zsigmond, a Magyar Olimpiai Bizottság nemzetközi igazgatója.

Katar a világtérképen

A sportvilágba már berobbannak, de Nagy szerint még erősen az építkezés folyamatában vannak, folyamatosan fejlesztik a sportot kiszolgáló infrastruktúrát. "Hosszútávú befektetésként tekintenek rá, de méreteit, minőségét és sebességét tekintve sehol sem folyik ilyen mérvű építkezés."

Egymillió dolláros állampolgárság

Tradiciók híján a semmiből kellett verseny- és szabadidősportot teremteni. Az olimpiákra 1984-tól kapcsolódtak be, egyre több versenyzőt küldenek a játékokra és más világversenyekre. Ma már nem elégszenek meg azzal, hogy csak néhány helyben népszerű sportágban (lövészet, súlyemelés, atlétika) versenyezzenek, szinte mindenben elindulnak.

A részvétel mellett az eredményesség is prezstízskérdés, de az eredmények nem jönnek máról-holnapra. Egy sportoló felépítése tíz évbe is telhet, egyszerűbb megvenni egy már kész sztárt. Katar ebben nem szégyenlős, Bahrein mellett az egyik legnagyobb sportolóimportőr, tucatszám csábít el profi sportolókat.

Katar az olimpiákon eddig két bronzérmet gyűjtött. Az 1992-es barcelonai olimpián 1500-on harmadik Mohamed Suleiman szomáliai születésű, míg a Sydneyben bronzos súlyemelő, Said Saif Asaad Bulgáriában Angel Popovként látta meg a napvilágot. Popov mellett hét másik súlyemelőt igazoltak ugyanakkor Bulgáriából, a versenyzők mellett a szövetség is kapott pénzt, hogy ne gördítsen akadályt az olimpiai szereplés elé.

Eddigi legnagyobb és legjobb vételük Stephen Cherono volt. A kenyai születésű atléta arab névvel, Saif Saaeed Shaheenként nyert 3000 méteres akadályfutásban világbajnokságot. Az atléta vb-címe nem volt olcsó, egymillió dollárt fizettek neki az országváltásért. Shaheen mellett még tucatnyi futót - sprintertől maratonistáig - megszereztek, akik olimpiai- és világbajnoki helyezéseket szállítottak. Ázsiában szinte egyeduralkodónak számítanak az atlétikában, legfeljebb a bahreinivá lett kenyaiakkal kell megküzdeniük. Az ázsiai versenyeken sokszor egy mini Afrika-bajnokságot is tető alá lehetne hozni.

Hazai alapanyagból is gyúrnának világsztárt

Sokak első élménye a katari sporttal az Eurosporton futó Aspire utánpótlásnevelő akadémia reklámja volt. Az Aspire többek között Pelét és Ronaldinhót is megnyerte reklámarcnak, példa nélküli sportprogramot indítottak. Több mint 400 edző, a legmodernebb orvosi laborok, pályák tömkelege és legjobb teljesítménymérő technikai eszközök várják a fiatalokat a világ minden részéről.

Pletykák szerint az Aspire-akadémiára kerülő sportolók, ha bizonyos szinteket teljesítenek, megkaphatják a katari állampolgárságot, és családjuk is letelepedhet az országban. Ezzel elsősorban a szegény kelet-afrikai államok sportolóit tudják magukhoz csábítani. Így tulajdonképpen az utánpótlásnevelés is az importra épül.

Arra azért is kevés az esély, hogy született katariból faragjanak világszintű sportolót, mert a másfél milliós lakosságból körülbelül csak 300 ezer tekinthető őslakosnak.

Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára szerint ennek ellenére be fog érni a munka: "A szaktudást meg tudják fizetni, az infrastruktúra hibátlan, nincs ellenérv, hogy sportolóik ne jussanak világszintre. Nem lennék meglepve, ha tíz év múlva katari teljesítményhullámmal találnánk szembe magunkat."

Az élsportolók kinevelésére a világ minden részéről érkeznek szakemberek, szép fizetésért. Fischer Ferenc 17 éve dolgozik az országban, egy asztalitenisz klubot vezet. “A sporthoz való hozzáállásukról sokat elárul, hogy egyáltalán létezik náluk fizetett pingpongedzői státus. Ez már Európában is ritkaságszámba meg, nem véletlen, hogy a svéd világbajnok, Jörgen Persson is edzősködött itt”.

A kinti edzők a hazai fizetésnek akár 8-10-szeresét is megkapják. Fischer ismeretei szerint azért nagyon nem szállnak el a díjazással, csak egy-két nagyhírű szakember, mint a világon már szinte mindenütt edzősködő Bora Milutonovics kap sztárgázsit.

Mikor rendez Katar olimpiát?

"Ha megnézzük, hogy Katar egy évben milyen sok sportágban, a tenisztől elkezdve a vívásig rendez sporteseményt, az már tulajdonképpen egy olimpia"- mondta Fischer.

Nagy  Zsigmond véleménye szerint "Katarnak a 2006-os Ázsiai Játékok volt az antré. Bebizonyították, hogy egy olimpiánál is több embert megmozgató sportesemény logisztikájával is megbirkóznak".

Az olimpia után az Ázsiai Játékok a világ legnagyobb sporteseménye, 39 sportágban 45 ország versenyzett az érmekért. Dohában 10 ezer fős olimpiai falut is felhúztak a sportlétesítmények mellé.

Katar az első komolyabb lehetőségével jól élt, ez érv lehetett a 2022-es labdarúgó-vb odaítélésénél is. Az Ázsiai Játékok a saját sportéletre is jó hatással volt, a női sport fejlesztéséhez adott lökést, ez egy muszlim országban komoly lépésnek számított. Nagy szerint Katar más arab államok előtt is jó példa lehet, viszonylagos demokráciája és a sport függetlensége is számít egy-egy pályázat sikerességében.

Az ország a  2016-os olimpiára pályázott, akkor nem volt sikeres, minden valószínűség szerint a 2020-asra is kandidálnak. Hogy az elnyert futballvilágbajnokság erősíti, vagy gyengíti pályázatukat, nem tudni. A katari sportdiplomácia persze mindent meg fog tenni. “Mindenhol nagyon nyomulnak, elképesztő tenni akarás van bennük. Minden hangszeren játszanak, szinte nincs olyan sportág, amelyikre ne pályáznának. Most Gyémánt Liga-versenyt rendeztek, de pályázni fognak a 2017-es szabadtéri atlétikai világbajnokságra is. Az sem véletlen, hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egyik alelnöke katari - mondta Gyulai Márton.

Katar sikeres a sportesemények megszerzésében: “Abban semmi titok nincs, hogy egy sportág szem előtt tartja az érdekeit. Egy pályázó akkor lehet sikeres, ha a kiírt minimális rendezési feltételeken túl is vállal. Katar pedig a pénze miatt ebben abszolút versenyképes” - mondta Gyulai.

A katari pozíciókat az is erősíti, hogy embereik egyre több nemzetközi sportszervezetben töltenek be magas tisztségeket, már arra sem szorulnak rá, hogy különösebben lobbizzanak egy-egy sporteseményért. Katar sporvezetőket is importál, a sportdiplomaták a szaktudásuk mellett a kapcsolati tőkéjüket is jól használják.

A hétköznapi sportélet nem olyan olajozott

Fischer tudomása szerint hiába vannak szuper körülmények, a katariak nem tolonganak, hogy sportoljanak. "A gyerekek 90 százaléka futballista akar lenni - esetleg még a kézilabda érdekli -, más sportágakra nehéz őket rávenni. Az is jellemző, hogy az egyetemi évek végével befejezik a sportot."

A sportesemények legtöbbje ingyen látogatható. A futballmeccsek telt házzal mennek, a teniszre is sokan kijárnak, de a többi sportágban már ritkán telnek meg a lelátók.

"Az érezhető, hogy az emír és a felesége mindent megtesz a kultúra és a sport népszerűsítéséért, nagyon lelkesen, sok pénzt áldozva próbálják nevelni a népet, de valahogy még nem működik igazán jól az egész" - számolt be tapasztalatairól Fischer.