Igaz, hogy sport lógó mellet okoz?

1.  A sport lógó mellet okoz

Nem igaz. Sportoláskor fokozódik a szövetek vérátáramlása és a mellizmok megerősödnek: ez stabilizálja az emlőt. Persze a zsírszövet a folyamatos sportolás során lebomlik, ami miatt az emlő kisebbnek és valamivel petyhüdtebbnek tűnhet. De az valószínűtlen, hogy sérüljön a kötőszövet és egy valódi lógó emlő alakuljon ki.

2.  Csak 30 perc múlva kezdődik el a zsírégetés

Ez sem igaz. A test az első perctől kezdve éget zsírt. Mindazonáltal valóban csak 20-30 perc múlva indul be az optimális zsírégetés – ekkor nyúl hozzá a test a zsírraktárakhoz is.

3.  Az oldalszúrás helytelen légzés miatt alakul ki

Ez még nem egyértelmű.

4.  A nyújtás véd az izomláztól és a sérülésektől

Nem egyértelmű. A sportolás utáni nyújtás biztosan nem véd az izomláztól. Hogy véd-e a   sérülésektől, az nagyon vitatott. A szabadidős kocogók, akik rendszeresen nyújtanak, a  karlsruhei egyetem tanulmánya szerint nem sérülnek ritkábban, mint mások. Az viszont  bizonyos, hogy a nyújtás a megrövidült izmokat újra meghosszabbítja.

5.  A zsír percenkénti 120-as pulzusfrekvencia mellett ég el optimálisan

Ez így van. 120-as pulzusnál optimális a terhelés és a direkt zsírégetés aránya. A zsírból származó energia aránya csökken nagyobb terhelési szintnél. De alacsonyabb vagy magasabb pulzusnál is ég a zsír. Minél nagyobb a terhelés, annál több energiára van szükség.

6.  A mozgás segít a súlyos izomláz ellen

Nem igaz. Az izomrostok apró sérülései gyulladáshoz és idegingerléshez vezetnek, ezért a súlyos izomláz csak az idővel múlik el.

7.  A verejtékezés a rossz edzettségi állapot jele

Igaz. Hogy milyen erősen izzadunk, emberről emberre változó. A túlsúlyosak  hajlamosabbak az erősebb izzadásra. Edzett embereknél elpárolog a verejték a bőrfelszínen,   és ezzel optimális hűtést biztosít. A túlsúlyosaknál inkább lecsorog. A jóledzettek   ugyanakkora teljesítménynél később izzadnak, akkor aztán többet és mindenekelőtt   gazdaságosabban, mert kevesebb elektrolitot veszítenek. Az elektrolitok ásványi anyagok,  melyek többek közt a testben a víz eloszlását szabályozzák. Az erős, látható izzadás sport  közben tehát teljességgel lehet a rossz edzettségi állapot jele.

8.  Sportolás előtt két órával nem kellene semmit sem enni

Nem igaz. A bőséges és zsíros étkezéseket persze kerülni kellene sport előtt, olyankor túlságosan az emésztéssel van elfoglalva a testünk. Egy könnyű, egészséges harapnivaló, mint pl. egy joghurt vagy egy kis banán ellen azonban nincs ellenvetés. Sőt, ez edzés előtt akár teljesítményfokozóként is hathat.

9.  A felülésektől eltűnik a hasi zsír

Nem igaz. A zsírt nem lehet célzottan adott helyen a testen elégetni. Hogy honnan tűnik el először, az genetikailag meghatározott és nem irányítható. Ha felüléseket csinálunk, kalóriákat égetünk. Ettől nem biztos, hogy elolvad a hasról a zsír, de izmok fejlődnek.

10.  A terhesség alatti sportolás kockázatos

Nem igaz. A mérsékelt edzés sem a gyereknek, sem az anyának nem árt, ha az anyuka már a terhesség előtt is aktív volt. Mindenesetre nem javasolt a versenysport, a lovaglás, a sífutás vagy az olyan sport, ahol hozzáérnek az ellenfélhez. A második trimesztertől kezdve nem kellene már erősíteni a hasizmokat.

11.  Ha abbahagyja valaki a kondizást, az izmokból zsír lesz

Nem igaz. Az izmok és a zsír különböző anyagból állnak és nem tudnak egymásba átalakulni. Ha leépül az izomtömeg, vele együtt csökken a kalóriafogyasztás is. Emiatt a test könnyebben halmoz fel zsírt. Így keletkezik az a benyomás, hogy izomból kevesebb és zsírból több lesz, ha abbahagyja valaki a kondizást.

12.  A reggeli előtti sportolás gyorsabban megtámadja a zsírpárnákat

Igaz. A kora reggeli sport valósággal felpörgeti az anyagcserét. Mivel a test szénhidrátraktárai az éjszaka során kiürülnek, a test a sporthoz szükséges energiát még gyorsabban vonja ki a zsírraktárakból. A hajnali sportolóknak nem szabad túl erősen terhelniük magukat, hogy a hatást elérjék – és a legjobb előtte egy gyümölcslevet meginni.

forrás: webbeteg.hu, stern.de