A magyar GDP harmadát vitte az olimpia
A brit Guardian című napilap még április elején közölt egy hosszabb cikket a londoni olimpiáról, amiben egyebek mellett az olimpia rendezési költségeiről is szó esik. A lap szerint a rendező városok rendszerint alábecsülik az olimpia költségeit, miközben a játékokból származó hasznot hajlamosak túlértékelni.
A túlzott optimizmus Londonban is megbosszulta magát: a 2005-ös pályázati anyagban még 2,4 milliárd fontra becsült rendezési költségek legalább a négyszeresére, de akár a tízszeresére is emelkedhettek időközben - a számok attól függően változnak, hogy kit kérdezünk.
2007 márciusában a kultúráért, médiáért és sportért felelős miniszter, Tessa Jowell az angol parlament alsóháza előtt bejelentette, hogy a rendezési költségek 9,3 milliárd fontra emelkedtek. A brit parlament alsóházának számvizsgáló biztossága szerint a rendezési költségek azóta már 11 milliárd font felé közelednek, a Gamesmonitor.com nevű, a londoni olimpiát erősen kritizáló weboldal üzemeltetője, Julian Cheyne szerint viszont az összeg ennél is magasabb, 13 milliárd font. A Sky Sportsnak viszont mindenkit sikerült túllicitálnia: ők a tömegközlekedés fejlesztését is beleszámolták a járulékos költségekbe, ezzel pedig számításaik szerint a játékok megrendezése eddig mintegy 24 milliárd fontba (mai árfolyamon számolva 8760 milliárd forint) került Nagy-Britanniának. Összehasonlításképpen a magyar GDP 28000 milliárd forint.
További probléma, hogy a brit számvevőszék (National Audit Office) kimutatásai szerint az olimpia finanszírozásában az állami szektor költségei megháromszorozódtak, miközben a magánszektor hozzájárulása a rendezési költségekhez 2% alá csökkent.
A privát szektor távolmaradása érzékenyen érinti a kormányzatot. A britek joggal érezhetik úgy, hogy az olimpia egyre növekvő költségeit az utolsó fillérig velük - vagyis az adófizetőkkel - fizettetik ki. Az előzetesen vártnál jóval alacsonyabb érdeklődés a magánszektor részéről nagyrészt a 2008-as gazdasági válságnak köszönhető, a válság kirobbanása után a befektetési hajlandóság jelentősen megcsappant. A Guardian példaként az olimpiai falu példáját hozza fel, amit eredetileg egy ausztrál cég épített volna fel egymilliárd fontból egy városrekreációs program keretében. A gazdasági válság után viszont a cég kivonult a projekt mögül, így az állam kénytelen volt maga befejezni az olimpiai falu felépítését. A létesítményt 2011-ben 275 millió fontos veszteséggel adták el a katari királyi család ingatlanbefektetésekkel foglalkozó cégének.
Lord Sebastian Coe, a londoni olimpia szervezőbizottságának elnöke a napokban a Sky Sports Special Report című műsorában magyarázta a bizonyítványt. Amikor arról kérdezték, hogy a költségek miért emelkedtek az eredetileg tervezett 2,4 milliárdról 9,3 milliárd fontra, Coe kifejtette, hogy az olimpiának két, egymástól teljesen független költségvetése van, a 2,4 milliárdos tervek pedig csak a privát szektor hozzájárulására vonatkoztak, ami egyáltalán nem emelkedett azóta sem. „Nagyon büszke vagyok rá, hogy a gazdasági visszaesés ellenére sikerült fenntartanunk a költségvetési egyensúlyt, az időkereteket és a tervezett költségeket is sikerült betartanunk" - mondta Coe, aki szerint az állami szektorból érkező költségvetési hozzájárulás azért emelkedett ilyen magasra, mert az olimpia apropóján egész Kelet-Londont felújították: többek között iskolát, egészségügyi központot és 13 ezer lakást építettek fel, ami az olimpia után is megmarad a londoniaknak.
Az athéni költségekről, és az olimpia utáni hasznosításról olvassa el korábbi cikkünket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
